Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2189 ügynökség fog eljárni. Ez megköti majd az önkormányzatok kezét. Most is látjuk, menjünk csak a TOPos pályáz atokra, hogy ott mi történt. Benyújtottuk a pályázatot, majd vártunk a döntésre körülbelül másfél évet, akkor fél év, mire aláírták a szerződést. Most egy beruházási ügynökség fog eljárni, akkor az szintén egyrészt a képviselőtestületnek nagyon meg fogja kötni a kezét, továbbá el fognak húzódni a beruházások. Mi a garancia arra, hogy folyamatos lesz a beruházások kivitelezése? Látjuk, mondom, én csak a Magyar Turisztikai Ügynökségből indulok ki, és egyszerűen felháborító, amit az tesz. Végül, de nem utolsó sorban nem tudok elmenni közgazdászként amellett, hogy a törvényjavaslat jövő év január 1jén hatályba lép, majd ugyanúgy a törvényjavaslatban bent van, hogy 2020tól, amit államtitkár úr is mondott, külön költségvetési törvényi fejezet lesz erre a célra. Szeretném megkérdezni, hogy ha ez a törvényjavaslat ’19. január 1jén hatályba lép, akkor ezt most milyen költségvetési fedezet fogja biztosítani a 2019. évre, ugyanis már tudjuk, hogy elfogadásra került a 2019. évi központi költségvetés. Tehát ezt szeretn ém megtudni, államtitkár úr, mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek, hogy lesz egy újabb vízfej, amely a beruházásokat, az államnak, a Fideszkormánynak oly fontos magasépítési beruházásokat majd koordinálja. Várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (T aps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Most megadom a szót Hiszékeny Dezső jegyző úrnak, képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amikor sok ember nézett egymásra, s azt mondták egymásnak: mi van? Milyen törvényjavaslat? Miről szól ez a törvényjavaslat? Akkor, amikor én elolvastam, akk or én is elég bután néztem magam elé, ezért kisebb tanácskozást hívtunk össze jó néhány érdeklődő állampolgár és jó néhány szakember részvételével, hogy kicsit foglalkozzunk ezzel a témával, hiszen valóban úgy van, egy vadonatúj törvényjavaslatról van szó, nem arról van szó, hogy módosítgatjuk. Nehéz volt értelmezni ezt a törvényjavaslatot, mert mindjárt elsőre nekem az tűnt fel, hogy itt magasépítési beruházásokról van szó, de mi az a magasépítés? A politikával régebb óta foglalkozók mindjárt megnyugtattak engem, hogy ne legyenek illúzióim, nyilvánvalóan, ami a földből kilátszik, mindent maga alá fog gyűrni ez az új szervezet, és akkor tovább tudtunk lépni, mikor világossá vált, hogy itt nyilván mindenre rá akarják tenni a kezüket, amiben bármifajta állami pénz is megjelenik. Mindjárt az elején a törvényjavaslatban az szerepel, hogy létrehoznak egy nagy vízfejet, aminek az lesz a neve, hogy beruházási ügynökség. Ellentétben képviselőtársammal, mi nagyon találónak találtuk ezt a nevet, láttuk magunk előtt az ügynökségen dolgozó ügynököket, és sejtésünk van arról, hogy kiknek az ügynökei. (Derültség.) Tehát azt mondom, tökéletes a név, vagy majdnem tökéletes, hiányzik egy szó előle, a „nemzeti”, mert utána az olyan rosszindulatú képviselők, mint amilyen én vagy ok vagy kicsit kreatívabb állampolgárok még esetleg arra gondolnak, hogy ez nem nemzeti célt szolgáló szervezet, hanem valaki másnak az érdekeit szolgálja. (18.10) A javaslatom tehá t az lenne, hogy legyen ez nemzeti beruházási ügynökség, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy ez itt az állampolgárok érdekeit szolgálja. Legalábbis, aki olyan hiszékeny, mint én (Derültség.) - és elnézést a megjegyzésért , vagy annyira naiv, mint a mennyire az ÁSZ vezetője volt itt a hozzászólása kapcsán. Én megéltem 62 esztendőt, több rendszeren keresztül dolgoztam államigazgatási és más egyéb területeken, és azt tapasztaltam, hogy még a Kádárrendszerben sem volt ilyen mértékű központosítás a beruh ázások terén. Nagy összegű állami beruházásokat költöttek el tanácsok, intézmények, minisztériumok és szervezetek, és le tudták bonyolítani ezeket a beruházásokat. Most valaki kitalálja, hogy alkalmatlan a mai szervezet, az önkormányzatok. Most hangzott el , hogy itt az
