Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
2173 Most ez a második lépés, most éppen a gyülekezést óhajtják betiltani; na nem mindig, nem állandóan, csak éppen ott és akkor, amikor egyébként annak a legnagyobb jelentősége és értelme van. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nem szeretném abban a stílusban folytatni, ahogy Jakab képviselő úr az előbb beszélt, de a dolog lényegét tekintve nem gondolok erről nagyon mást. Ha megnézzük azt, hogy milyen helyszíneket vesznek fel például október 23án a listára, hát pont azokat - a Bem teret, a Bródy Sándor utcát vagy éppen k orábbi években a Múzeum rakpartot , ahol egyébként az ellenzéki pártok ezekben az időszakokban rendezvényeket szoktak tartani. Nyilván őfelségét zavarja a nesz. Én azt persze belátom, hogy nem kívánják, hogy az önök fejét vegye ebben az esetben, vagy bocs ánat, nem, felköttesse, mint a lord majort, önöket ebben az esetben. De mégiscsak az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem tudok én sem másra következtetni, mint arra, hogy önök nem tudnak együtt élni azzal, hogy az ország egy jelentős része önökk el sok kérdésben nem ért egyet, és hajlamos arra, hogy ennek nyilvánosan, bizony közterületen, az utcán is hangot adjon. Mert a közterület, az a közé, és önök nem a köz. Önök a kormány meg a kormánypolitika. És ugyan például az október 23ai rendezvények s zereplői és szónokai közül jó pár volt, aki sértette a fülemet az ellenzéki szónokok közül is, mert volt köztük még talán önöknél is szélsőségesebben jobboldali és nacionalista, bár ebben nem vagyok biztos - hozzá kell tennem, miniszterelnök úr okfejtése s em minden szempontból találkozott az én ízlésemmel, nem beszélve a negatív számokról alkotott lesújtó véleményéről, és az emögött megbúvó mérhetetlen tudatlanságról , de mégiscsak azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindenkinek joga van a k özterületet használni, a közterület azért van. És az nem csak közlekedésre való, drága államtitkár úr, ön téved. A közterületnek számos más funkciója is van, és bizony egy demokráciában a közterület funkciója a szabályozott gyülekezés is. (16.50) Tisztel t Képviselőtársaim! Hozzá kell tennem, hogy az önök jogalkotási bölcsességét bizonyítja, hogy már elfogadtak ebben a parlamenti ciklusban, nem olyan régen, egy másik, a gyülekezést korlátozó törvényt, de ez sem volt elég. Most valakinek támadt egy újabb zs eniális ötlete, hogy hogyan lehet még megpróbálni megakadályozni azt, hogy valakinek ellenvéleménye legyen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném nagyon világossá tenni azt, hogy ez a törvényjavaslat teljesen egyértelműen kívül van azon, amit jogállamnak le het nevezni. Demokráciában, jogállamban alapjogot korlátozni csak más azonos súlyú alapjog érdekében lehet. Az, hogy önök nyugodtan ünnepelhessenek, és azt ne zavarja meg a nép, az ellenzék, a civilek meg a sok hőbörgő, az nem alapjog, ez nem közérdek, ez az önök mentálhigiénés érdeke legföljebb, ami nekünk ugyan fontos, de a gyülekezési jog ennél fontosabb. Nem lehet a gyülekezési jogot korlátozni a településkép miatt, meg nem lehet a gyülekezési jogot korlátozni, mert önök szerint méltatlan az, hogy az ál lamnak versenyeznie kell. A jogállam attól jogállam, hogy az államot is korlátozza a jog. Attól jogállam bizony, hogy az állam azonos szabályokkal vesz részt ebben a dologban, és bizony a kormánynak is kérnie kell a közterület használatát, ugyanúgy, mint b árki másnak. Értem, ez rossz érzés, hiszen önök azt gondolják, hogy a kormány és a kormányoldal a többiek fölött áll, az ellenzék vagy a civil szervezetek fölött áll, de jogállamban ez nem így van, tisztelt képviselőtársaim. Nincs tehát ok erre az alkotmán yos korlátozásra, sem nem arányos, sem nem szükséges ez a korlátozás, ez kizárólag egy önkényes döntés. A nyilvántartás kiépítéséről nem szeretnék hosszabban beszélni, de teljesen nyilvánvaló, hogy hasonló a probléma. Szükségük van a nyilvántartásra, mert ellenőrizni akarják, hogy ki mer egyáltalán gyülekezni, meg hogy idejében betilthassanak mindent, ami nem tetszik önöknek, vagy hogy esetleg az önkormányzatok - erről fogok is még beszélni - esetleg még gyorsan betiltsanak valamit, amiről nem értesültek. S zeretném tudni, hogy az Adatvédelmi Hatóság adotte véleményt