Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja részéről - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2169 És most jön a második része a módosításnak, ami egy kicsit izgalmasabb, az a gyülekezési jog korlátozása a nemzeti ünnepekre, emléknapokra, az állítólagos hagyományokra hivatkozással, amely teljes egészében elfogadhatat lan, ellentétes az Alaptörvénnyel, a gyülekezési jogról szóló törvénnyel, valamint az összes vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseivel, hozzáteszem, az önök Alaptörvényével ellentétes. Ezzel újabb határt lép át a kormány. Én úgy nyilatkoztam az elmúl t napokban, hogy önök államosítják az állami ünnepeket is. (16.30) Önök azt tervezik, hogy most már szabályban rögzítik, megjelölve azokat az időpontokat, hogy mikor nem lehetne nemzeti ünnepnapokon, gyásznapokon, és ami az egyik legmegdöbbentőbb, a ker eszténység nevében, a kereszténységre hivatkozva, engedjék meg a Ház falain belül, az adventi időszakban. Döbbenten láttuk, hogy mit készítettek elő. A rendszerváltás óta ilyet nem tapasztalhattunk, hogy bármelyik kormány megengedhette volna vagy megengedt e volna magának azt, hogy a nemzeti ünnepeken bárki ne úgy ünnepelhessen olyan helyszínen, ha megkérte a megfelelő engedélyeket, ahogy ő az ünnepre hivatkozva, tiszteletteljesen, az ünnepet megünnepelve tenné. Én azt gondolom, hogy ez minden állampolgárnak joga, hogy megtehesse, önök ezt a jogot most el akarják venni az állampolgároktól. Felsorolják ebben a törvényben, hogy melyek azok az ünnepek, és milyen helyszíneken, Budapesten főleg, milyen helyszíneken tiltanák meg, hogy bárki is megünnepelje a nemzet i ünnepet. És persze az önkormányzatoknak jogot adnának a településeken, hogy megjelöljék, hogy melyik napon, melyik ünnepen, hány napon keresztül. Mert itt nemcsak magát az ünnepnapot jelölik meg, hanem az előkészületet is, és ezt nem lehet tudni a szabál yozás kapcsán. Hogyha viccesek lehetünk, akkor a 365 napot kijelölhetik, ha végignézzük, hogy hány nemzeti ünnepünk van és az adventi időszak, akkor lényegében rögzíthetik helyi szabályozással meg önök is a törvényben, hogy 365 nap. Az egész ország terület ét lefedhetik, hogy most már senki nem ünnepelhet, csak az állami ünnepek lehetnek azok az ünnepek, amik ünneplésre jogosultak lennének az állampolgárok részéről. Államtitkár úr, egy kicsit térjünk vissza az adventi időszakra. Mert értjük, hogy önök már la ssan mindentől félnek, még önmaguktól is, de lehet, hogy ez erősebb, és önmaguktól jobban félnek, mint bárki mástól. Mi a Jóisten bántja önöket az adventi időszakban? Feltettem én magamnak is ezt a kérdést, hogy mi lehet az, amitől önök félnek. Mi az, amit adventkor önök nem akarnak látni? Belekerült egy kis időbe, mire rájöttem, és egy tavalyi kezdeményezést hoznék fel önnek. Tavaly kezdeményezték, hogy kivethessék az önkormányzatok azt az adót, amit „töltöttkáposztaadónak” neveztünk el. A téli időszakban , amikor nehezebb körülmények közé kerülnek a rászoruló emberek, mivel bejön a hideg időszak, egyre több az ételosztás Magyarországon. Egyre több ember érzi úgy az ünnepek közeledtével, hogy neki segíteni kell, és akkor volt egy kezdeményezés, hogy hogyan kellene Magyarországon betiltani, hogy önök ne találkozzanak ezzel a problémával, ne kommunikálhassanak erről, és néhány média ne is számoljon be róla, hogy ilyen van Magyarországon. Egyetlenegy példát hadd említsek: Blaha Lujza tér, ahol ezrével szoktak s orba állni emberek egy kis ételért, egy kis csomagért, és akkor önök kitalálták azt, hogy meg kellene adóztatni ezeket a szervezeteket, akik ezt a tevékenységet űzik. És hála a jó égnek, a nagy felháborodás kapcsán ezt nem sikerült megvalósítaniuk. Erre le tesznek ide egy ilyen törvényt most november elején, és rájöttem, hogy mit nem akarnak önök látni: advent időszakában a NER rendszerében az önök kommunikációjába nem fér már az sem bele, keresztény emberként - önök állandóan hangoztatják, hogy önök kereszt ény emberek - nem fér bele, hogy a tévében majd azt lássák az emberek, néhány csatorna közvetíti, hogy több százan állnak ételért vidéki településeken sorba. Több ezren állnak Budapesten, a Blaha Lujza tértől a Nyugati pályaudvarig sorba civil szervezetek vagy akár politikai pártok kezdeményezése kapcsán vagy még néhány egyházi szervezet által, akik még úgy gondolják, hogy a kereszténység és a szeretet annyit ér, hogy segíteni kell rászoruló embereken. Ez már nem fér bele az önök rendszerébe. Mit csinálnak? Idehoznak egy törvénymódosítást, és akkor képesek úgy előadni ezt a törvénymódosítást itt a Ház
