Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára:
2159 Éppen ezért nagyon is érd ekelne az, hogy az említett esetben és hasonló esetekben, tehát amikor kimondásra került az, hogy jogszerűtlen volt egy cég kizárása, akkor hogyan fordulhat elő, hogy megy minden az eredeti kerékvágásban, és lényegében semmilyen változás nem következik be. Úgy gondolom, hogy markáns fogyasztóvédelmi eszközökre is szükség lenne e tekintetben. Nem akarok belemenni, mert ma egy másik napirendi pont tárgyát képezi, de az építési hatóság feladatkörében adott esetben új típusú hatósági eszközökkel is lenne bőven fellépnivaló, de nyilván szűkítsük le ezt a kérdéskört most erre a napirendi pontra.Éppen ezért nagyon kérem, hogy a felvetéseinkre egyesével és érdemben válaszoljon. Tudom, hogy nem könnyű feladat, hiszen számtalan elhangzott. Könnyebb lett volna egy érde mi vita keretein belül, de talán még a zárszóban sem lesz késő. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így az általános v itát lezárom. Megadom a szót Tuzson Bence államtitkár úrnak, az előterjesztőnek. (15.50) TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nehéz helyzetben van az ember, amikor hallgatja ezeket a hozzászólásokat. Egyrészt a zért is, mert - hogy is mondjam? - az ember meggyőződik ilyenkor arról, hogy ez egy szakma, és nem árt, ha némi tájékozottság jellemzi azokat, akik hozzászólnak ezekhez a kérdésekhez, és azért nem lenne baj, ha a fogalmak tekintetében egy kis rendet raknán k ezekben a kérdésekben. Nehéz is hozzászólni, mert sokszor nem is értelmezhetők a kérdések, amelyeket önök feltesznek, hiszen nincs értelmük a jogszabályi konstrukcióban, vagy azokból a kérdésekből, amelyeket feltesznek, egyszerűen nem is lehet tudni, hog y időnként miről beszélnek. Kik a szereplők egyáltalán a közbeszerzési eljárásban? Kezdjük innen, az alapoktól, mert úgy látom, hogy ez is problémát okoz egy közbeszerzési eljárásban. Ugye, van az ajánlatkérő egyik oldalról, aki az ajánlatot kéri, tehát az a szerv, amely a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá esik, amelynek eljárást kell indítania. Ebből következnek bizonyos félreértések, hogy az ajánlatkérő személyét és azt a bizonyos paragrafust, aminek a módosítására most sor kerül, és amelyre önök i s hivatkoztak az előbb, ami az alanyi kör egy részére, tehát a támogatotti alanyi kör egy részére vonatkozik értékhatárok tekintetében - pedig itt direkt kiemeltem az elején, hogy itt nem az irányelvi rendelkezésekről beszélünk, nem az uniós szabályokról, hanem a hazai szabályokról, és ráadásul az itt megjelölt értékhatárok, amelyek a törvénybe bekerültek, azok az európai uniós értékhatárok, ezek a hozzászólások értelmezhetetlenek is ennek következtében. Tehát kérem azt, hogy amennyiben önök felkészülnek eg y ilyen vitára, akkor készüljenek fel szakmai oldalról is, ha már szakmai oldalról közelítik meg vagy próbálnak megközelíteni egy parlamenti vitát. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Az ajánlattevő van a másik oldalon, aki az ajánlatot teszi. És itt jön be az elektr onikus közbeszerzési rendszernek a kérdésköre, hogy mi ez a rendszer, mert úgy látom, hogy e tekintetben a nem értés, akár akart vagy akaratlan nem értés jelenik meg itt a parlament falai között. Az elektronikus közbeszerzési rendszer nem egy versenyhelyze t, az egy állam által működtetett közbeszerzési rendszer, amit aztán elektronizálni kell. Tehát, ezt Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak mondom, nincs olyan, hogy egymással versengő elektronikus közbeszerzési rendszerek vannak (Z. Kárpát Dániel: Nem erről beszéltem! - Dr. VargaDamm Andrea: Nem érted, miről beszélünk!) , az elektronikus közbeszerzési rendszer egy rendszert jelent, egyetlen rendszert jelent. És nincs olyan, hogy a NEKSZT Kft. monopolhelyzetben van, hiszen az államnak egyetlenegy cége van, ame lyik ezt üzemelteti és ezt hozza létre. Tehát ez nem egy verseny, az állam által üzemeltetett rendszert jelenti e tekintetben. A másik oldalon pedig ott van a tanácsadó kérdése, hogy kik a tanácsadók. A tanácsadók piaci szereplők a közbeszerzési eljárásban , azok, akik segítik a közbeszerzési eljárás lebonyolítását. Ezek
