Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
2126 Egyébként pedig a Bethlen Gábor Alap esetében évek óta tapasztalhatjuk, hogy milyen következményekkel jár a széles miniszteri döntéshozatali jogosítvány, amelyet a kormány egyébként rendre ki is használt , méghozzá pontosan arra, amire mi már kezdetben, a 2010es évek elején felhívtuk a figyelmet, hogy a miniszteri döntéshozatali lehetőségnek a növelése pontosan arra szolgál, hogy kisebb legyen az átláthatóság és így tíz- és százmillió forintokkal lehessen kistafírozni az önökhöz közel álló, sőt az önök zsoldjába álló külhoni magyar civil szervezeteket. (13.20) Ez a javaslat, amely a miniszteri mozgásteret a pályázati összegek 10ről 15 százalékának felhasználására növeli, nyilvánvaló an ebbe az irányba indul el, úgy, hogy egyébként - még egyszer hangsúlyozom - így is kétharmados többségben vannak mind a tanácsban, mind pedig a kuratóriumokban a tulajdonképpen a Fidesztől megbízatásukat kapó személyek, és csak egyharmad a civilek által közvetlenül választott tagok aránya. Ami a költségtérítések módosítására vonatkozik, itt arról van szó, hogy a költségtérítés esetén a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétharmadát, az eddigiekben szereplő összeg feléhez képest a kétha rmadát nem haladhatja meg. Itt tulajdonképpen egy technikai célú módosításról van szó. Nem csodálkozom rajta, hogy sem államtitkár úr az expozéjában, sem Demeter képviselő úr a vezérszónoklatában erre nem tért ki. Itt ugyanis arról van szó, hogy egy jogi n onszensz, egy jogi ellentmondás keletkezett, ugyanis egy miniszteri rendelet szabályozta ezt a kérdést, méghozzá a törvénnyel ellentétes módon. Ezért felmerül a kérdés a minisztériumi jogászokat illetően, hogy hogyan születhetett meg egy hatályos törvénnye l ellentétes miniszteri rendelet, de akkor ez most itt legalább rendezésre kerül. Amit nem értünk, és ezzel kapcsolatban túl sok kérdést eddig még nem tettem fel önnek, államtitkár úr, de akkor tiszteljen meg azzal, hogy legalább arra a kevésre válaszolni fog, amit felteszünk. Az 5. §ban szerepel, hogy a kormány mire kap felhatalmazást: például az alapkezelő szervének jogutódlása esetén felmerülő átadásátvételi eljárás szabályainak rendeletben való megállapítására. Az indoklás meglehetősen szűken fogalmaz . Az indoklás tulajdonképpen ugyanezt az egy mondatot írja le, csak más sorrenddel, hogy ennek bele kell kerülnie. Miért kell ennek bekerülni ebbe, államtitkár úr? Azt szeretném kérdezni, hogy ennek mi az oka, miért van erre szükség, mi a cél, ez azt jelen tie, hogy valamilyen módon át akarják alakítani vagy esetleg meg akarjáke szüntetni ezt a rendszert. Amivel pedig megint nem tudunk egyetérteni, sőt nemhogy nem tudunk egyetérteni, hanem egészen elképesztően döbbenetesnek tartjuk, az az utolsó paragrafus , amely arról szól, hogy hatályát veszti az a rendelkezés, miszerint nem jogosult az alapból működő támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesült támogatásban. Miért kell ezt kivenni, ál lamtitkár úr? Tehát miért kell erősíteni annak a lehetőségét, hogy bizonyos civil szervezetek különböző helyekről tudjanak adott esetben ugyanarra a célra vagy hasonló célra pályázati vagy támogatási forrásokhoz jutni? Évek óta verem az asztalt a Nemzeti ö sszetartozás bizottságában, évek óta kérem az államtitkárt, és évek óta azért nem fogadjuk el a zárszámadást, illetve az ezzel kapcsolatos beszámolókat sem, mert a Bethlen Gábor Alap esetében is azt látjuk, hogy annyira széttagolt a döntéshozatal és annyir a sok helyen van lehetőség párhuzamosságra külhoni magyar civil szervezetek esetében is, hogy a működésükhöz és a programjaikhoz forrásokat kapjanak, ami egyáltalán nem az átláthatóság irányába halad, sőt gyakorlatilag visszaélésekre ad lehetőséget. Ha jól értem - és akkor cáfoljon meg, államtitkár úr, ha nem jól értem, bár a költségvetési törvényt nem lehet nagyon máshogy érteni , önök kinyitnák azt a lehetőséget, hogy ha a költségvetési törvénybe belevesznek önök számára kedves civil szervezeteket tíz- é s százmillió forintokkal… Egyébként élek a gyanúperrel, hogy itt például a Rákóczi Szövetségről lehet szó, amely évek óta benne van a költségvetésben, majd ezen kívül egyébként még ötven különböző helyről kap pénzt. Ez persze nem lenne feltétlenül probléma a programokat és az elvégzett munkát
