Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2113 állammal. Tehát megint csak azt mondom, hogy itt speciális szabályokra, speciális e ljárásra van szükség. Megvan a közigazgatási eljárásról szóló törvényünk is, amit már korábban elfogadtunk, ilyen értelemben egyfajta olyan attitűdre van szükség, ahol az objektív és a szubjektív szempontok számbavétele kiemelten fontos, hogy megvalósuljon . A kinevezési gyakorlattal kapcsolatban is elhangzottak kritikák. Arra azért felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy a bírósági szervezet ajánlja azokat a jelölteket, akiket a miniszter felterjeszthet a köztársasági elnöknek. Hivatkoztak itt az OBH elnöke által gyakorolt eredménytelenségi kihirdetésre, illetve ez alsóbb szinten is ugyanígy működik a bírói szervezetben. Talán kevesen emlékeznek rá, de amikor az Igazságügyi bizottságban az OBH elnökét meghallgattuk, volt ott egy statisztika, amely kimutatta, hogy az alatta lévő szinteken, ahol ugyanilyen arányban nyilvánítanak eredménytelenné pályázatokat, ez ugyanígy előfordul. Érdekes, hogy ezeket a fórumokat vagy alacsonyabb szinteket nem éri ezzel kapcsolatban kritika. De visszakanyarodnék oda, hogy minisz ter úrnak csak abban az esetben van ilyen jogköre, amennyiben a bírói szervezet felterjesztésében szerepel az, hogy eredménytelenné kell nyilvánítani a pályázatot, és nem önállóan dönt ebben a kérdéskörben. Varga László képviselő úr azt mondta, hogy nem vo lt párbeszéd ebben a kérdésben. Én emlékszem, hogy amikor két vagy három évvel ezelőtt először felmerült, éppen az MSZP részéről merült fel a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban, ahol kijelentették, hogy ezek Fideszbíróságok, és ők egy szót sem hajlan dók tárgyalni erről a dologról. Ehhez egyébként tartották is magukat, mert a hétpárti egyeztetőre sem jöttek el. Ilyen alapon párbeszéd hiányával vádolni a kormányzatot, hogy küld egy meghívót, amit nem fogadnak el, kicsit erős. Lehetnék demagóg, ahogy néh ányan próbálták ennek a határait feszegetni, hogy itt Fideszbíróságokról beszélünk. Magyarországon nem lehet párttag senki a bíróság tagjai közül, ellentétben például Németországgal, ahol jogállami keretek között elfogadható, hogy valakinek párttagkönyve legyen. Ilyen értelemben szerintem mi előrébb tartunk ezen a területen. Elhangzott az, hogy a pályázatok értékelésénél 20 százaléknyi a szubjektív szempontok aránya. Én emlékszem, hogy amikor tavaly az igazságügyi miniszteri rendeletet módosítottuk, amelyb en 10 százalékra csökkentettük a szubjektív pontok arányát, akkor ezt a jogállamiság megsértésének tekintették valamennyi ellenzéki párt részéről, és attól tartottak, hogy akkor most oda a bírói függetlenség a bírák beléptetésénél, kiválasztásánál. A mosta ni ellentétes érvelés egy kicsit arról győz meg engem, hogy inkább az a probléma, hogy ha a kormányzat részéről felmerül valami, akkor az ab ovo nem elfogadható, és nem képezi vita tárgyát. Vagy ahogy Szabó Timea fogalmazta meg, ő politikai vitát folytat é s nem szakmai vitát ezekben a kérdésekben. Én ezt nagyon sajnálom, mert van annyira veretes ez a joganyag, van annyira hagyománya, európai uniós mintája ennek a történetnek, hogy érdemi vitát is le tudna mindenki folytatni, persze ha veszi a fáradságot és figyelmesen elolvassa a jogszabálytervezetet, s nem konkrét ellentétes állításokat sorol fel, mint ami szerepel ebben a törvénytervezetben. A jogegységi döntéseket precedensjoggá kinevezni egy kicsit erős megfogalmazás szerintem, mivel gyakorlatilag csak e ltérő bírói gyakorlat esetén, illetve akkor, amikor felmerül, hogy más jellegű döntés születne, mint korábban született, akkor pedig megelőzünk egyfajta koherenciazavart az ítélkezési gyakorlaton belül. Ez szerintem időben mindenképpen egy jobbfajta megold ása azoknak a problémáknak, amikor nem azonos döntésre jutnának akár a legmagasabb szinten a bírói tanácsok. Szél Bernadett szintén az eredménytelenné nyilvánítást említette. Hangzott el a közadatkéréssel kapcsolatban is megállapítás. Ezek nem a közigazgat ási bíróságok elé tartoznak, ezért erre most szintén nem térnék ki. Ami a kinevezéseket meg az elfogadást illeti: szintén elhangzott, hogy minél hamarabb ki akarjuk nevezni ezeket a bírákat. 2020. január 1. a hatálybalépés dátuma, tehát lesz egy egyéves fe lkészülési időszak. VargaDamm Andrea képviselőtársam is helyesen említett néhány számadatot,
