Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
2100 helyezkedett volna el a szervezetrendszerben. Most viszont a kormánytöbbség, amelyik hat éve már m egszüntette a Legfelsőbb Bíróság önálló közigazgatási kollégiumát, illetve még két éve sem kívánta a Kúria feladatkörét megváltoztatni, hirtelen ráébred arra, hogy teljesen önálló legfelsőbb közigazgatási bíróságra van szükség. Az új bíróságról szóló, a ma gyar jogállamiság szempontjából is kiemelt jelentőségű fordulatot zárt ajtók mögött készítették elő, sem a jogászi szakma, sem a közvélemény nem értesülhetett a részletekről. Ennek jelentősége pedig nagyon is komoly. A szervezeti változtatások megnyitják a z utat a bíróságok munkájába való politikai beavatkozáshoz adózással, közbeszerzésekkel, s a többi, ahogy már ezt többször is elmondtam, választásokkal kapcsolatos kérdésekben. Ha a kormány terve megvalósul, a magyar jogállammal szembeni lopakodó puccs vég leg győzedelmeskedni fog. (11.20) Amikor az átalakításról az első hírek megjelentek, 2016ban az Országos Bírósági Hivatal is élesen bírálta a kormány terveit, akkor az OBH is feltette ugyanazt a kérdést, hogy a formai hasonlóságokon túl vajon mi az indo ka annak, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét ilyen jelentősen átalakítják. A mai napig nem hallottunk választ ezekre önöktől. Valójában komoly speciális problémák nem merültek fel a közigazgatási ügyekkel jelenleg foglalkozó bíróságok munkájával kapcso latban. A tagállamok igazságszolgáltatási rendszeréről szóló Európa tanácsi 2018as jelentés szerint a magyar bíróságok hatékonyak, más európai bíróságokkal összehasonlítva gyorsan hoznak döntéseket közigazgatási ügyekben, mind első, mind másod, mind legf elsőbb fokon, emellett a jelenlegi bírósági rendszer lehetőséget ad a főbb közigazgatási döntések tisztességes felülvizsgálatára is. A kormány ehhez képest nem hozott fel semmilyen kézzelfogható adatot arra, hogy miért is kellene a jelenlegi rendszert telj esen újrafogalmazni. Az OBH az idézett jelentését azzal zárta, hogy a közigazgatási bíráskodás felállítására tehát nincsen szükség, legfeljebb annak továbbfejlesztése kerülhet szóba. A kormány azzal érvel, hogy az új bíróságok jobban fognak működni, mert s peciális tudásuk lesz. Tudjuk, hogy ez nem igaz, merthogy a bíróságoknak jelenleg is megvannak a különleges eljárásai és munkacsoportjai a közigazgatási ügyek elemzésére és a speciális helyzetekre adott válaszokra. A közigazgatási ügyekben eljáró bírák az elmúlt évtizedekben jelentős tapasztalatot és tudást halmoztak fel, a bíróságok tehát most is fel vannak készülve arra, hogy az állampolgároknak igazságot szolgáltassanak. Többen tartanak attól, hogy a kormány manőverének következményeként a korábban a köz szférában dolgozók lépnek majd be az igazságszolgáltatásba, amint a külön közigazgatási bíróságok felállnak. Ez aligha megy majd zökkenőmentesen. Míg a bíró esetében a függetlenség a kulcskérdés, addig egy kormánytisztviselő estében a kormány iránti lojali tás az elvárás. Ha sok korábbi köztisztviselő kerülne az újonnan létrehozott bíróságokhoz, akkor egyértelmű kormánybarát attitűd ütheti fel a fejét, és veszélybe kerülhet a közigazgatási döntések valódi, tényleges felügyelete. A kormány érvelése ravaszul a rra is utal, hogy jelenleg nincs lehetőség az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálatára. Ez nem igaz, az Alkotmánybíróság már 1990ben hozott döntést arról, hogy minden közigazgatási döntéssel szemben legyen jogorvoslat. A rendszerváltás első évében hozott döntés és az Alkotmánybíróság későbbi gyakorlata biztosíték volt arra, hogy a jogalkotás felett teljes legyen a bírói ellenőrzés. Ezért sincs szükség az önálló közigazgatási bíróságok létrehozására, hiszen a rendszer már működik. További lény eges probléma, hogy a jogszabálytervezetről nincs nyilvános konzultáció, ahogy erre az előbb is utaltam, legutóbb is mindössze öt napot biztosított a tárca az új rendszert létre hívó törvénytervezetek véleményezésére az úgynevezett társadalmi vita keretébe n. Az igazságügyi miniszter szerint az új szabályozás koncepcióját a kormány fogadta el, amelyet egy bírósági vezetőkből és - idézem - „a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük professzorok és a jogi karok vezetőiből álló munkabizottság” készített elő. Korábban is rákérdeztünk
