Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2096 Ez tulajdonképpen egy politikai döntés előkészítése, ilyen szempontból politikai vitát kell róla folytatni. Ennek a két törvényjavaslatnak nagyon komoly és súlyos politikai következményei vannak, ez nyilvánvaló, pontosan tudható a kormány részéről és miniszter úr részéről is. Ezért azzal együtt is, hogy nagyon impozáns volt az a tudománytörténeti bemutatás sok nemzetk özi kitekintéssel, amit tett miniszter úr, de egyben álságos is volt, tekintettel arra, hogy a cél nem az volt, hogy megteremtse ezt a fajta, egyébként mondhatjuk, bizonyos szempontból jogos változtatást a magyar jogrendben, hanem valóban a kormánypárt és a kormány túlhatalmának további erősítése. Tehát erről a kérdésről véleményem szerint politikai vitát kell folytatni, nem szakmai vitát. Még azt is hozzá kell tennem, hogy miniszter úr azt mondta, a magyar jogtörténet fontos állomása lehet ennek a rendszer nek az ismételt bevezetése, mondjuk így; ugye, voltak ennek előzményei hosszasan. De azt kell mondjam, és ebben megerősítenek ellenzéki képviselőtársaim erőteljes kritikái is, hogy tulajdonképpen a magyar jogtörténetnek egy sötét időszakát jelenti majd ez a változtatás, ha ebben a formában megvalósul. A nyári időszakban az előkészítés kapcsán az általános vitát lefolytatta az Országgyűlés, és ennek kapcsán az ellenzék nagyon komoly aggodalmakat fogalmazott meg. Úgy gondolom, hogy ezek az aggodalmak jórészt megvalósultak, most már láthatjuk a részletes javaslatokban, hogy bizony jogosak voltak ezek az ellenzéki kritikák, illetve szakmai kritikák, amelyek sok irányból megfogalmazódtak már a nyári szünet előtti időszakban. Azzal nem vitatkozunk, az teljesen egy értelmű, hogy önmagában az elkülönült közigazgatási bíráskodás rendszere valóban releváns, hiszen ennek volt előzménye Magyarországon 1896tól 1949ig. Az is elfogadható, hogy ezt a rendszert olyan módon is indokolt lenne bevezetni, hogy az valóban a dekla rált célokat szolgálja. Az LMP is nagyon sokszor elmondta az elmúlt években, hogy látható, a rendszerváltás óta tulajdonképpen méltatlan és átgondolatlan helyzetben volt a közigazgatási bíráskodás rendszere Magyarországon. Tehát tulajdonképpen abban egyeté rtés alakulhat ki vagy egyetértés lehet, hogy szükséges a rendszerhez hozzányúlni, szükséges a rendszerbe belenyúlni. Hiszen konkrét akadályai vannak a közigazgatás törvényes működése feletti kontrollnak, megfelelő kontroll kialakításának. Ugyanakkor ez se mmiképpen nem valósulhat meg olyan módon, amit most sajnos látunk, hogy egy olyan rendszer jön létre, ami a kormányzati befolyás növelésére és a bíróságok függetlenségének csorbítására alkalmas. Sajnos, ezek az aggodalmak, amelyeket miniszter úr is említet t, beigazolódtak. Miniszter úr a bevezetőjében említette, hogy látja vagy érzékelte, hogy az ellenzéki képviselők gyanakvással tekintettek erre az eljárásra, erre a folyamatra, még mielőtt a törvény részletes szövege megismerhető lett volna. Azt gondolom, igazából a választ meg is kapta miniszter úr, ezek a gyanakvások sajnos nem voltak alaptalanok. Azt kell mondjam tehát, mielőtt még részletesen belemennék a törvényjavaslatok bírálatába, hogy az LMP is elfogadhatatlannak tartja. Ugyanakkor fontosnak tartju k azt, hogy a korábban általunk részletesen elmondott és ismertetett, írásban részleteiben is bemutatott elvek mentén módosító javaslatokat fogunk benyújtani ehhez a törvényjavaslathoz azt célozva, hogy a legfontosabb aggodalmak, a legfontosabb problémák e bben a törvényjavaslatban kiküszöbölhetők legyenek. Természetesen ezeket a módosító javaslatokat még a mai napon be fogjuk nyújtani. Akkor nézzük részletesen, hogy mik azok az aggodalmak, amiket nem ért miniszter úr. Két évvel ezelőtt valóban elindult egy folyamat, csak a kétharmados többség hiányában nem sikerült a kormánynak véghez vinni, ami előkészítette volna ezt a rendszert. E folyamatban részletes egyeztetések voltak, és itt már körvonalazódtak olyan garanciális elemek, amelyek mindenképpen jó irányb a vihették volna ezt az igen jelentős átalakítást. Ugyanekkor ezek a garanciális elemek most kikerültek ebből a javaslatból, nincsenek benne. Ilyen módon nyilván látható, hogy a kormány az erőteljes kétharmados többség birtokában már nem tartotta fontosnak , hogy ezek a garanciális elemek bekerüljenek a javaslatba.
