Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről
2088 szóló törvényjavaslat kapcsán, és gratulá lok miniszter úrnak és a miniszter úr által felállított szakértői tanácsnak ahhoz, hogy egy ilyen törvényjavaslatot készítettek elő a T/3353., de úgy a T/3354. számú törvényjavaslat kapcsán is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek ellenére szirénhangok ma tévesen azt súgják az emberek füleibe, hogy a közigazgatási bíróságok visszaállítása rossz irány lenne. A vészharang kongatásánál a szirénhangok attól sem riadnak vissza, hogy valótlanul azt állítsák, hogy a közigazgatási bíróságok visszaállításával a harm adik hatalmi ágazatot veszélyezteti a kormány, illetve a parlament. Látom, tetszenek ellenzéki képviselőtársaimnak a szirénhangok, akkor nézzük meg, hogy miért is riogatnak. (Dr. Szél Bernadett: Nagyon! Soroslista szirénhangok.) Így van, ellenzéki képvise lőtársaink rátapintottak a triumvirátusra, így van, így van, Szél Bernadett képviselőtársam: a BrüsszelStrasbourgSoros triumvirátus kottájából játszanak, ez a megoldás. (Taps az LMP soraiból. - Szabó Timea: Örülünk, hogy ezen még ön is kacag, képviselő ú r!) És miért riogatnak? Riogatnak, mert nem ismerik el azt, hogy az 1949 előtti közigazgatási bíráskodás helyreállítása valójában a jogállam ünnepe. Riogatnak, mert nem ismerik fel a közigazgatási bíráskodás helyreállításának szükségességét. Riogatnak, mer t a magyar történelmi hagyományokon nyugvó magyar közigazgatási bíráskodást elutasítják annak ellenére, hogy azt 1949. évben orosz szuronyok verték szét, behozva egyidejűleg a szovjet mintájú és tartalmú kommunista alkotmányt, megvalósítva a kommunista dik tatúrát és az arra alapuló nemzetellenes és keresztényellenes törvényeket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, az 1896. évi XXXVI. (sic!) törvénycikk teremtette meg a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot. Ezt, az államhatalmat ellenőrző közigazgatás i bíróságot a kommunista diktatúra 1949ben felszámolta, éppen annak jogállami jellege miatt. A közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló 1949. évi II. törvény indoklása ugyanis akként szól, hogy a múlt század, vagyis a XIX. század a politikai fejlődés betetőzését az úgynevezett jogállam kiépítésében látta. Ennek fogalmához pedig hozzátartozott a közjogi bíráskodásnak az a rendszere, amelyben a közhatalom és a jogkeresők között felmerülő közjogi jellegű viták eldöntése egy, a végrehajtó hatalmon kívül ál ló bírói szerv hatáskörébe tartozott. Azt is állította - mondja a ’49. évi törvényjavaslat indoklása , hogy ezzel szemben a népi demokrácia az állampolgári jogok biztosítékát abban látja, hogy az államhatalmat maga a nép gyakorolja. Így maga a végrehajtó hatalom is olyan kézben van, amely minden tekintetben a nép érdekeit tartja szem előtt. Ezen felfogás mellett pedig a kommunista törvény azt mondja, hogy külön közigazgatási bíróságra nincs szükség, nincs szükség jogállamra sem. Ez maga a verdikt. Mindez a zt jelentette, hogy a közigazgatási joghatást kiváltó cselekvések feletti bírói ellenőrzést lényegében megszüntették 1949ben. Ezt a rendszert akarja jórészt továbbra is fenntartani az ellenzék, hivatkozva a jogállamiságra, holott történelmi tények azt biz onyítják, mint amit önöknek elmondtam, hogy ez éppen a jogállamiság ellen szól. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Már a fentiekből is egyértelműen láthatják, hogy hamisak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy a közigazgatási bíráskodás bevezetése nem lenne m ás, mint a FideszKDNP trójai falova. Óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon miért próbálják honpolgárainkat a közigazgatási bírósággal szemben hergelni (Arató Gergely: SzirénBrüsszelSoros!), amikor nem másról van szó, csak arról, hogy ne a polgári bírák v agy büntetőbírák ítélkezzenek közigazgatási ügyekben. Arról van tehát szó, hogy a speciális szaktudást igénylő közigazgatási ügyekben az önálló közigazgatási bírói kar ítélkezzen az erre irányuló külön közigazgatás eljárás alapján. Tisztelt Hölgyeim és Ura im! Első lépésként a jelen törvényjavaslat benyújtása előtt a Magyar Országgyűlés még a 201418. évi parlamenti ciklus vége felé elfogadta a közigazgatási perrendtartást, ezzel újrapozicionálva a közigazgatási bíráskodást. Tisztelt Ház! Második lépésként a z Alaptörvény hetedik módosításával lefektette a szervezetileg független közigazgatási bírósági rendszer kereteit akként, hogy az Alaptörvény 25. cikk módosításában rögzítette, miszerint a magyar bíróságok szervezeti rendszere rendes és közigazgatási bírós ágokra tagozódik, továbbá megállapította azt is, hogy míg a rendes bírósági szervezet legfőbb
