Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2085 amennyiben a törvényekben az benne foglaltatik, és a törvényeknek való megfelelő döntéssel ők a közérdeket is szolgálják. De azon túl, hogy a jogvédelmi funkció és a törvényeknek megfelelés megvalósul, véleményem szerint a bíróságoknak kvázi mérlegelésen alapuló közérdekvédő jogosultsága ni ncs. Tehát ha a jogszabály egyértelmű és a peres állampolgárnak kell igazat adni, akkor ezt a bíróság nem írhatja felül, illetve egy bíró sem írhatja felül arra hivatkozással, hogy ez a döntés lehet, hogy a jogszabályoknak megfelelne, de valamilyen módon a közérdek ellen hat, és ezért olyan döntést kell hozni, ami a jogszabályoknak nem, de az állítólagos közérdeknek megfelel. Azt is tapasztaltuk, hogy Magyarországon a közérdek egyre inkább a NERérdek felé tolódik. Ki szeretnék térni a törvényjavaslattal ka pcsolatban egykét részletes pontra is és miniszter úrnak elmondani, hogy mely részletek azok, amelyek többek között azt sugározzák, hogy itt nem feltétlenül a függetlenségre törekszik a rendszer és a kormány. Megemlíteném először azt, hogy nagyon furcsa g yakorlat, hogy az önigazgatás megvalósul a bírói tanácsokban. Ez egyrészt a törvényszékek szintjén valósul meg, másrészt a felsőbíróságnál is. De azt láthatjuk, hogy ha személyi tanácsként járnak el ezek, tehát amikor a valós rangsormegállapítási jogukat, vagy a kinevezési jogkörhöz kapcsolódó jogaikat gyakorolják, akkor érdekes módon egy plusz kontrollmechanizmus lép életbe. Tehát kvázi mondhatjuk úgy is, hogy egy kicsit mintha gyámság alá lennének helyezve. Ez a törvényszékek esetében csak azt jelenti, h ogy kiegészül a felsőbíróság elnöke által delegált plusz két fővel. Tehát a felsőbíróság elnökét a jelen Országgyűlés fogja megválasztani, várományosa ennek a posztnak Patyi András. Erről majd VargaDamm Andrea képviselőtársam részletesebben fog beszélni. Én egyébként ezt felvetettem a miniszteri egyeztetésen is, de persze ezt ott tagadták. Elmondom azt is önöknek, hogy Hende Csabával egy üveg vörösborban sikerült ott helyben fogadnom. Jobbat nem tudtunk kitalálni, és ő tartotta a fogadást, hogy amennyiben Patyi András lesz a felsőbíróság elnöke, akkor ő ajándékoz meg a fogadás győzteseként egy üveg vörösborral, ha nem, akkor én buktam ezt a fogadást. Nyilván szimbolikus, de Hende Csaba olyannyira erősen mondta, hogy ő erről nem tud, ilyen szándék nincs, és ezt talán még elképzelni sem tudja, hogy muszáj volt ott helyben, és ez jegyzőkönyvbe is került, hangsúlyozni, hogy látható előre Patyi András lemondásával, illetve a bírói jogviszonyának az aktiválásával, hogy itt valami készül, de erről az utánam szóló k épviselők nyilván fognak beszélni. A személyi tanács működésében, amely akkor jár el, ha a legfontosabb ügykörökben kell személyi döntést hozni, ez még kirívóbb. Ha az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsról beszélünk, abban szintén, amikor a jelentősebb jo gköreit gyakorolja, csak négy bíró fog a saját tagjai közül ilyen jogkörben eljárni, és a többi tagot az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága, aztán a legfőbb ügyész, a közigazgatásszervezésért felelős miniszter és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke jelöli. Na gyon furcsa, hogy négy bíró és négy külső ember jelenik meg, de csak azokban a döntésekben, amelyek esetében a valóban érdemi döntések meghozatalára kerülhet sor. Ez egy nagyon furcsa megoldás, és azt vetíti előre, hogy próbálják a bírókat itt is háttérbe szorítani. Apró szakmai észrevételnek tűnhet, de a 16. §ban, a jogegységi eljárásnál önök tulajdonképpen egyfajta esetjogot vezetnek be. Aztán ebből mindenki levonhatja a konklúziókat, hogy ez jó vagy nem jó - szerintem nem feltétlenül. Hiszen azt mondják , hogy ha a felsőbíróság valamely ítélkező tanácsa el kíván térni egy másik tanács határozatától, akkor jogegységi eljárást kell kezdeményezni. Tehát nem arról van szó, hogy egy jogegységi döntéstől szeretne eltérni, hanem egy akármely ügyben hozott határo zattól. Ez egyébként azt is jelenti, hogy ezek szerint a felsőbíróságban dolgozó bíráknak napi szinten a többi bíró döntéseit is tanulmányozni kell, hiszen honnan tudnák máshonnan - hangsúlyozom, nem jogegységi ügyben, hanem egy szimpla ügyben , hogy egy határozat született és ettől ő, ahogy mondtam, el sem térhet. Tehát ez is egy változtatás a jelenlegi rendszerhez képest. Aztán az önkormányzatokat is beterelik „természetesen” ebbe a rendszerbe. A felsőbíróság önkormányzati tanácsa fogja eldönteni, hogy m ely önkormányzati döntés az, amely a jogszabályoknak megfelel, illetve amely nem. Ha ezen bíróságoknak a függetlensége nem biztosított, akkor az önkormányzati kontroll sem lesz demokratikus, ahogy elmondtam, és ha már az Országos
