Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 24. hétfő - 24. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
208 jogrendszer keretei között beállítani úgy, hogy gyakorlatilag majd önök odamennek és megoldják. Nem oldják meg önök, a jog oldja meg. (Z. Kárpát Dániel: Jogszabályokat ki alkot, szerinted?) Ha a jog lehetővé teszi, akkor megáll a végrehajtó, megállítja a bíróság, és gyakorlatilag ez érvényesül. (Csárdi Antal: Azért vagyunk itt, hogy jogot alkossunk! Bocsánat!) Az, amit önök csinálnak, az cirkusz, az nem jog, az nem a jogrendszer követése. Persze, ez valószínűleg nem véletlen, hiszen az áprilisi választások után önök zsákutcába kerültek, hajlamosak akár a választóikat is hibáztatni, ahogy Mirkóczki képviselő úr is tette a múlt héten, amikor azt mondta, hogy százezrek azok alapján szavaznak, hogy kitől kapnak három forinttal többet. Ez a választók mélységes lenézése. (Dr. VargaDamm Andrea: Hát bizony! A v álasztók mélységes lenézése! Pontosan!) Nem csoda, hogy önök itt tartanak. Gyakorlatilag oda fognak jutni, mint Gyurcsány Ferenc pártja a végén, és gyakorlatilag majd megint magyarázhatják vagy szervezhetik ezeket a rendezvényeket, amelyek aztán közérdeklő dés hiányában elmaradnak. Hangsúlyozni szeretném, mind a magyar parlament, mind a magyar kormány mindent mindig megtett annak érdekében, hogy enyhítse azt a kárt, amit a megelőző szocialistaliberális korszakok okoztak az intézkedéseik elmaradásával. Köszö nöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Völner Pál államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Rétvári Bence államtitkár úr, képviselő úr (Derültség az ellenzéki pártok soraiban. - Dr. Apáti István: Saját magára válaszol!) , a Kereszténydemokrata Néppárt részéről: „Nyílt társadalom vagy közösségi társadalom?” címmel. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Há z! Az elmúlt hetekben szinte minden híradásban előkerült az a hír, hogy az egyik Sorosszervezet, a Migration Aid párttá alakul, és „éjjeli őrség” néven kívánja ugyanazt a célt tovább folytatni. Az átalakulás valós szándékát ők sem titkolták; ez egyrészről adóelkerülési célból jött létre, pontosan azért, hogy a bevándorlási különadót ne kelljen megfizessék, hiszen azt olvasták a jogszabályban, hogy ha ők pártformátumban működnek, és nem egyesületi vagy más formátumban, akkor ezt az adót nem kell befizessék, ezáltal nem kell hogy átláthatóvá tegyék a saját működésüket, a saját finanszírozásukat, a saját szervezetüket. (Dr. VargaDamm Andrea közbeszól.) Szorosan együttműködik ez a szervezet sok más olyan Sorosszervezettel, akik zászlójukra tűzték az átlátható ságot, de ha valamelyikőjükkel szemben ezt az igényt érvényesítené a magyar állam, amelyet minden, egyébként közhivatallal vagy más szervvel szemben érvényesít, abban a pillanatban a jogi kiskaput keresik. Hogy a törvények fölött állónak tartják magukat a Sorosszervezetek, ez nekünk nem lehet újdonság, azt hiszem, ezt mindenki láthatta az elmúlt években. Bárhol, ahol Soros György által nagymértékben finanszírozott szervezetekkel találkoztunk (Közbeszólás a DK soraiból: A Fideszre gondolsz?) , valamelyes mód on az átláthatóság elkerülése, az egyéb jogi előírásoknak való nem megfelelés miatti privilégiumok jogszabályban való leszögezése előfordult. Emlékezzünk csak Soros György köszönőlevelére, amit Magyar Bálintnak írt, amiért akkor, ahogy ő nevezte, Soros Gyö rgy maga így hívta, a lex CEUt elfogadták, és ezzel a Sorosegyetemnek nem kellett azokat a feltételeket teljesíteni, mint az összes többi, Magyarországon működő külföldi intézménynek vagy a magyarországi magyar egyetemeknek. Mindenhol tehát a jogszabályo k kijátszására törekszenek, így az „éjjeli őrség” alapításával is. Láthattuk ezt a Sorosegyetemnél, vagy azt is láthatjuk, hogy ha a magyar jog nem megfelelő a céljaik elérésére, szívesen fordulnak nemzetközi fórumokhoz, nemzetközi bíróságokhoz, hogy ott a kevésbé tiszta jogi helyzet mellett a politikai nyomásgyakorlásnak és a médianyomásgyakorlásnak a nagyobb erejével próbálják átírni a magyar jogszabályokat, a magyar jogszabályok közül azokat,
