Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter:
1956 szeret Magyarországon dolgozni: javaslom megnézni itt is a számokat, mert azok azért eléggé makacs ügyek. Az ENS Z elvándorlási statisztikái azt mutatják, hogy az itt születetteknek nagyjából 6 százaléka ma nem él Magyarországon; nem biztos, hogy dolgozik, de nem él Magyarországon. Ha megnézzük, mondjuk, ugyanezt a számot Ausztriában, ami mondjuk, azt, hogy egy jobb helynek tűnik, mint Magyarország sokak szemében, ott ez 6,5 százalék, Németországban 5 százalék, Csehországban 8 százalékban, Lengyelországban, azt hiszem, 16 százalék, BoszniaHercegovinában pedig 40 százalék. Az a helyzet, hogy ez az európai uniós történ et erről szólna, hogy a munkaerő szabadon tud áramlani; ezt megakadályozni, azt gondolom, nem akarjuk, de vannak ilyen következményei. Ezek között a számok között viszont, azt gondolom, a 6 százalék egy elég jó számnak tűnik. (14.40) Hogy mit tesz a kormá ny annak érdekében, hogy azt a fajta munkaerőpiaci igényt, amiben egyébként egyetértünk, ennek a nagyságrendje valóban ez a 150200 ezres munkaerőigény, hogy milyen módon lehet ezt kompenzálni; nagyjából 500 ezer az a tétel, ami egyébként ebbe behúzható. I tt nagyon sok támadás érte a kormányt azért, mert a kormányzati működésünket optimalizálni akarjuk, és úgy gondoljuk, hogy ez leépítéshez is vezet. Ez az egyik ilyenfajta dolog. Aztán a közmunkaprogramból egyre többen kerülnek át a normál munkaerőpiaci old alra, ami a programnak a sikerességét bizonyítja. És nagyjából látszanak most már azok a számok, célszerű ezeket is megnézni, hogy elindult egy hazavándorlás külföldről, azok, akik egyébként napi szinten mentek át Ausztriába dolgozni, a minimálbér növekedé se miatt, a munkaerőpiaci vonzó feltételek miatt elkezdtek hazajönni. Tehát ezekből ezt a munkaerőpiaci igényt lehet biztosítani. Hogy mennyire attraktív a szakképzési rendszer? Mondtam, 60 százaléka a korosztályos gyerekeknek, a kilencedikes gyerekeknek s zakképzési intézménybe jár. Annak meg egyébként, hogy a szakközépiskola, illetve a szakgimnázium között van egy átsorolódás, az az indoka, hogy a szakgimnázium érettségit is ad olyan feltételekkel, amelyekkel aztán tovább lehet tanulni, ezért aztán többen úgy gondolták, akik eddig szakközépiskolába mentek volna, hogy szakgimnáziumba mennek. Ez nem egy zsákutcás képzés, itt gyakorlatilag az egyetemre kerülésnek a lehetősége ugyanolyan, mint egy gimnáziumból. Szabó Szabolcs képviselő úr, a lemorzsolódás. Szóv al, képviselő úr, az a helyzet, hogy a lemorzsolódás egy olyan téma, amit nem lehet a szakközépiskolában megoldani. Tehát hogyha bárki azt gondolja, hogy a szakközépiskola önmagában képes az odakerült gyerekek lemorzsolódását megoldani, az nem fog menni. D e van jó hírem is: az, hogy a kormány bevezette a kötelező óvodába járást, tehát hogy hároméves kortól minden gyereknek óvódába kell járnia, na, ez már megoldást kínál. Megoldást kínál például az, hogy a kisfalusi iskolákat állami fenntartásba vettük, ami azt jelentette, hogy van tanár, van tanító, megkapja a fizetését, van eszköz az iskolában, és még fűtenek is, ezért el lehet menni az iskolába. Az a gyerek, aki hatéves korában bekerül az iskolába, és nem rendelkezik az alapvető szociális, egyéb más készsé gekkel, az ott veszik el, az nem nyolcadik osztályos korában, az ott veszik el. A hároméves óvoda, óvódába járás, az ezt a problémát, úgy tűnik, elkezdte megoldani. Vannak már számok is, és én javasolom megnézni a PIRLSmérésnek az eredményét, a háttérszám ításokat, azok egyértelműen azt mutatják, hogy azoknak a gyerekeknek, akik már 87 százalékban óvódába jártak - azt hiszem, ez volt akkor a szám, nem értük el még a 100at , egyébként pedig olyan iskolába jártak, ahol az állam biztosította a feltételeket, ezeknek a gyerekeknek - hívjuk őket hátrányos helyzetből indulóknak - a tanulási eredményessége itt már magasabb lett, mint a nemzetközi átlag, míg a két évvel korábbi TIMSSmérés esetén, ami ugyanezt a módszertant követi, ott ez sokkal alacsonyabb volt. T ehát van ennek hatása; nyilván ezt akkor fogjuk látni majd, hogyha ezek a gyerekek részben elérik a negyedik osztályt, meg majd elérik a nyolcadik osztályt. A megoldást itt kell keresni az iskolarendszerben, és azt gondolom, hogy ezt a megoldást jelentős m értékben megtaláltuk.
