Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter:
1954 , hogy a munkaerőpiac igenis, mondja el az igényeit, aztán vegyen részt ebben a képzésben. Idetartozik a duális képzés, idetartozik az, hogy olyan szakembereket tudunk most már felsőoktatási intézményben alkalmazni és az akkred itáció szempontjából figyelembe venni, akinek nincs tudományos fokozata. Így van ez Németországban is egyébként. Tehát szerintem pont jó irányba haladtunk ezzel a dologgal. Tehát a felsőoktatás és a vállalkozói szféra kapcsolatának a korlátozása pontosan n em jellemzi sem a mostani törvénymódosítást, sem az elmúlt négy évben akár a felsőoktatási stratégiában leírtakat, akár az ennek megfelelő törvénymódosításokat. Ami azt a kérdést illeti, hogy költségvetési kutatóhelyekről vane szó, alapvetően ez csak az e gyetemeket érintette, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei által előállított szabadalmak a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát képezik. Ott ez a kérdés nem merül fel. Ott a második része a törvénymódosításnak… - a magyar törvényekben nem illik ol yan szavakat leírni, mint a spinoff vállalkozások szabályainak az egyértelműsítése. De itt erről van szó alapvetően, hogy hogyan lehet egyébként egy intézménynek saját magának is egy spinoff vállalkozásban - legyen ez egyetem, legyen ez egy kutatóintézet - részt venni. Az eddigi szabályok ezt nem tették lehetővé, viszont minden tapasztalat azt mutatta körülöttünk, az OECDnek erre komoly tanulmányai vannak, hogy lehetővé kell tenni azt is, hogy a spinoff vállalkozásban ne csak a feltaláló jelenjen meg, m int azt a későbbiekben alkalmazza, hanem megjelenhessen az intézmény is. Tehát ez a módosítási rész pontosan erről szól, hogy legyen egyszerűbb ez az ügy. És ahogy mondtam, a Magyar Tudományos Akadémia pedig rendelkezik a saját tulajdonával, hiszen ez közt estület, amelynek a tulajdonát nagyon sok minden védi, például az Alaptörvény. Úgyhogy ezért nem vonatkozik ez a megállapítás rájuk. Arató Gergely nagyon sok mindent felvetett: a kancellárok gúzsba kötik az intézményt, és egyébként a digitá lis oktatás lehetőségét ezzel gátoljuk. Én ezt bevallom férfiasan, nem értem, hogy mit jelent. Azért nem értem, mert a „Digitális jólét” program, ennek pedig a digitális oktatási stratégia része pontosan elírja, hogy mit teszünk Magyarországon, és az elmúl t négy évben ennek megfelelően haladtunk előre. Javasolnám azt, hogy aki esetleg nem látta ezt, tényleg nézze meg, mert ez egy nagyon jó program. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem mondják olyanok is, akik kívülről néznek Magyarországra, egyébként pedig ennek m egfelelően történnek azok az intézkedések, ami erre a stratégiára épül. Az, hogy a szakmával nem ültünk le ebben az ügyben egyeztetni, illetve nem egyeztetünk általában a szakmával a szakképzés területén, nyilvánvalóan a képviselő hölgyeknek, uraknak nem d olga az, hogy ilyen szinten kövessék a szakképzésnek az ügyeit. Három hónappal ezelőtt létrehoztunk egy Szakképzési Innovációs Tanácsot, SZITnek hívjuk, ennek már négy ülése volt. Itt mindenki, beleértve a szakszervezeteket is, ebben a tanácsban megjeleni k, és nincs olyan ügy, amit ez a Szakképzési Innovációs Tanács ne tárgyalna meg. Formális egyeztetés ebben az ügyben valóban nem volt. Az egyébként, hogy rámegy az ország a szakképzés problémáira, ezt - hogy úgy mondjam - azért nehéz hogy értelmezni, mert hogyha ez ténylegesen így lenne, akkor mondjuk, olyan vállalatok, mint a BNV, két hónappal ezelőtt nem Magyarország mellett dönt. Tehát hogyha ennyire szörnyű lenne a szakképzésnek a színvonala, amit itt Kunhalmi képviselő asszony is mondott Bajorországgal összehasonlítva, akkor valószínűleg nem ez a döntés született volna. Nekem volt szerencsém a tárgyalásokon részt venni, utána, amikor ez a döntés megszületett, akkor, amit egyébként kiemelt például a BMW, az a szakképzésnek a színvonala, az a technológiai környezet, ami Magyarországon van, és egyébként Magyarország mellett döntöttek. Tehát nem Szlovákiát, nem Kassát támogatták, nem Ukrajnát, hanem Magyarország mellett döntöttek. Ugyanúgy, mint egyébként az elmúlt néhány hónapban az a sok más vállalat, aki Magyarország mellett döntött. Csak azért, mert az autókhoz mindenkinek van viszonya, a Jaguar egy héttel ezelőtt
