Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (független):
1943 Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő úrnak. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nagyon szeretném, ha ezen vita során a Vállalkozásfejlesztési bizottságban uralkodó légkör dívna, ahol azért alapvetően szakmai megközelítésekkel élünk, kevesebb politikai minősítéssel. Itt a munkaerőhiány kapcsán egy abszolút színvonalas jelentés került elénk. Kormánypárti képviselőtársam, az, hogy tódulnak a diákok, ez nem egy parlamenti kategória. Tehát itt konkrét számokra, tényadatokra kellene választ találni. 150200 ezer jól képzett dolgozó hiányzik jelen pillanatban úgy a magyar gazdaságból, hogy a magyar gazdaság őket meglétük esetén azonnal fel tudná szívni. A munkaerőhiány okozta költségeket mindannyian megfizetjük, az alapvető élelmiszerektől kezdve az áfarendszeren keresztül sok egyéb formában, de azt látom, hogy önök nem keresik és nem találják meg a válaszokat arra, hogy adott e setben egy jó szakember kijön, tételezzük fel, hogy nagy arányban, szerintem nincs így, de tételezzük fel, hogy kijön ebből a rendszerből. Mi gátolja meg őt abban, hogy külföldre menjen? Ugye, semmi. Jellemző módon önök még azt is tagadják, hogy ezek az em berek nagy számban, több százezres számban külföldön érvényesülnek. Azokról a motivátorokról kellene itt vitatkoznunk, amelyek itthon tartják az érintetteket, a szakképzés tekintetében pedig ilyen motivátorokat elvétve találni. És azt is el kell mondjam ön öknek, ha a kancelláriarendszer önök szerint egyetemi berkeken belül sikertörténet, akkor itt valami nagyon súlyos elefántcsonttoronyszindrómával állunk szemben, ugyanis belülről ezeknek az intézményeknek a tagjai, az ott élők egyáltalán nem így élik meg ezt. Tehát vélelmezni azt, hogy egy dolog sikertörténet, miközben nem az, és kiterjeszteni más szekciókra is, úgy gondolom, nemcsak kapitális hiba (Nacsa Lőrinc: Számok.) , de a magyar gazdaságra nézve elképesztően súlyos hatással bír. Értem én, hogy képvi selőtársam a számokra kíván utalni, de a tudományos életet nem lehet csak számokban és csak strigulákban mérni. (Nacsa Lőrinc: Nem parlamenti kategória.) Az a kérésem tehát, hogy mélyedjenek el ezen a területen sokkal inkább. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom kettő percre a szót Szabó Szabolcs független képviselő úrnak. SZABÓ SZABOLCS (független) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden annyit tennék ehhez a vitá hoz hozzá, hogy azért azt lássuk be, hogy a szakképzésnek nem az a problémája meg a hiányossága, hogy ott nincs most kancellár, tehát másrétű problémák vannak. Itt a probléma a lemorzsolódással van. Én tisztelem Vinnai képviselő urat, hogy a Hídprogramon belül egy ilyen szakképzési lábat kidolgoztak, szerintem nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket egyébként, de önök se kancellárral próbálták ezt megoldani. Vagy ott volt meg ott van a szakmaszerkezeti döntéseknek a rendszere, amiről már sokszor bebizony osodott, hogy rossz, mert rosszul nyúlnak hozzá. És nekem panaszkodnak a vállalkozók például Csepelen, akik egyébként kamarai tagok, hogy a kamara javaslatai révén miért ilyen szakmaszerkezeti döntések jönnek létre. Meg az a probléma a szakképzéssel, hogy például kapkodva hozták létre. Ugye, emlékszünk rá, a Kulturális bizottságban többször volt már erről szó, amikor Aáry úr többször elmondta, hogy rosszul vezették be, voltaképpen a jogszabályoknak nem megfelelő módon vezették be az ágazati szakmai érettség i rendszerét. Vagy ahogy a természettudományos képzést átverték: nekem panaszkodtak a centrumok igazgatói közül többen, hogy kapkodva volt kialakítva ez a rendszer, és a
