Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 12. hétfő - 38. szám - Dr. Hiller István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Állami privatizáció a felső-oktatásban? - a Corvinusról és a felsőoktatásról” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1758 Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az elmúlt 25 év alatt Magyarország törlesztette a felsőoktatás sok évtizedes adósságát a társadalom irányában. A felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesedett, a képzésből a korábbi évtizedekben kizárt csoportok megszerezhették a kívánt végzettséget, megvalósult a tanítási szabadság. (15.00) „Negyed évszázad után elérkeztünk oda, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk egyik legsikeresebb, legversenyképesebb ágazata, é s minden lehetőség adott arra, hogy létrehozzuk KözépEurópa legjobb felsőoktatási rendszerét.” Ez az idézet korábban akár egy ellenzékben oktatásüggyel foglalkozó politikustól is eredhetne, de az a helyzet, hogy nem. Ezt a kormány által elfogadott vélemén yt 2014ből idézem. Így kezdődik a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiai program, amelyet a kormány jóváhagyott és sajátjának vallott. Ez a dokumentum dicséri a múltat, és ambiciózus terveket fogalmaz meg szakmai alapokon a jövőre 2014ben - az tán semmi. A felsőoktatás színvonala nemhogy emelkedett volna, hanem csökkent. A nemzetközi egyetemi rangsorokban nemhogy előbbre jutottunk volna, hanem hátrébb csúsztunk. A kutatás szabadsága, az egyetemi autonómia, nézhetjük ezt innenonnan, magyarázhatj ák ígyúgy, de az az igazság, hogy sérült. Az a felfogás pedig, amely szembeállította az autonómiát és a felsőoktatás minőségét, kudarcra van ítélve. A Corvinus a magyar felsőoktatás egyik legszínvonalasabb intézménye. Önök éppen most akarják szétverni. A közgazdászképzés meghatározó fellegvára nemcsak itthon, hanem szerte KözépEurópában. Egyes szakirányai pedig az európai rangsorok első 50 helyének valamelyikét foglalják el. A korábban önök által meghirdetett központosítás helyett most az az új idők új sz ele, hogy nagyobb önállóság kell, sőt teljes önállóság kell, sőt az állami fenntartás teljes megszüntetése kell. Most akkor hát mi a helyzet, államtitkár úr, 2018ban? Azt kérdezem, ha 2014ig minden ilyen jó volt, hogy lehet, hogy 2018ban immár minden il yen rossz. Mi várható a Corvinusszal kapcsolatban, és mikorra tehető, hogy a kormány alapítványi fenntartásba teszi az ország egyik legtekintélyesebb egyetemét? Ha kisebb lesz a majdani intézmény, mi lesz a Corvinus Egyetem épületeinek sorsa, kiemelten az egykori Vámház sorsa? Végül, bár szívesen fogadom, ha ön válaszol, kérem, mondja el nekem, hogy miért ön válaszol, ha a felsőoktatás az EMMIhez tartozik. Idáig nem tudtuk, hogy önökhöz, ha változás van, akkor mondja el szívesen várt válaszában. Köszönöm s zépen. (Taps az MSZP, a DK, a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Mint említettem, a választ Cseresnyés Péter államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technoló giai minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Attól tartok, hogy képviselő úr interpellációjában kézzelfogható nagyvonalúsággal tekint el a felemlegetett történések előzményeitől. Ugyanis 2010ben egy olyan felsőoktatási rendszert vettünk át a balliberális kormányoktól, amelyet előbb a privatizációs szándékok miatt, azután pedig a gazdasági válság félrekezelése, a Valutaalap utasításainak szolgalelkű követése okán teljességgel kivéreztettek. Az egye temeket a költségvetésüket hosszú távon kezelhetetlen mértékben megterhelő PPPkonstrukciókba kényszerítették bele, az intézmények súlyosan eladósodtak. Mindezt ráadásul tandíj bevezetésével akarták tetézni, amit 2008ban csak népszavazás révén tudtunk meg akadályozni. 2010 után éppen ezért komoly konszolidációs munkának kellett következnie. Kiváltottuk az egyetemek PPPprojektjeit, a kancellári rendszer bevezetésével pedig helyreállítottuk gazdálkodásuk egyensúlyát. Kutatási létesítmények, kampuszok, kollég iumok sora újult meg és újul meg jelenleg is szerte az országban. Ezzel párhuzamosan 20,5 százalékra vittük fel a diplomával rendelkező lakosság arányát. A további fejlődés irányát megszabó „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia már ekkor, a
