Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 5. hétfő - 37. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
1721 is a migrációt látja az a hölgy, akit kineveztek űrkutatási biztosnak. Űrkutatási biztos egy olyan országban , amelynek a költségvetése is - hogy úgy mondjam - bizonytalan lábakon áll, hiszen a hiány éppen nagyjából a tervezett 120 százaléka környékén stagnál hónapok óta. Így azt tudjuk mondani erre, hogy ez körülbelül olyan, mint a magyar narancs, hogy nem hitté k az ellenségeink, hogy lesz űrkutatási biztosunk, de mi megcsináltuk, és most nem is lennénk a helyükben, merthogy ezt is meg tudtuk valósítani. Igaz, hogy egyelőre se pénzünk, se technológiánk, se igazi szakemberünk nincs hozzá. Összességében azt kell el mondanom, hogy Magyarország jelenleg az Orbáncsomag alatt roskadozik, és eközben látványdöntések születnek. Pedig Magyarországon az emberek jó része, azt gondolom, arra vár, hogy ne haljon meg több mint 400 magyar kórházi fertőzésben egyetlen év alatt, me g azt szeretnénk, ha mondjuk, lenne fénymásoló vagy működne az egyetemeken, ha nem azt kellene a hétvégén olvasnunk, hogy biológiai kísérletek maradnak el a társadalomtudományi karon, mert arra sincs pénz. Tehát sok szempontból az ország kivéreztetése zajl ik. Ezért azonban elsősorban az Orbánkormánynak bocsánatot kellene kérnie, és utána pedig úgy dolgozni, hogy annak valóban legyen valami haszna is a magyar társadalom számára. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Ors zággyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hajdu László képviselő úr, Demokratikus Koalíció: „150 éves a pesti vezetékes vízszolgáltatás” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. HAJDU LÁSZLÓ (DK) : Tisztelt Elnök Úr! 1867ben létrejött a Deá k Ferenc által tető alá hozott kiegyezés, és Andrássy Gyula vezetésével 18 év után újra felelős magyar kormány alakult. Az új kormány számtalan tennivalójának egyike a Duna két oldalán már egybeépült és változatlanul egymással rivalizáló Buda, Óbuda, Pest és részben Margitsziget fejlesztése volt. Erre az új kormányfő létrehozta a PestBudai Szépítési Vegyes Bizottságot, amely kidolgozta a város távlati fejlesztését, és e fejlesztés részeként az egyesítést is. 1873. január 1jével ez létre is jött a ’72. évi XXXVI. törvény alapján. Az új Budapest, amely ekkor megalakult, hatalmas kormányprogram végrehajtására vált alkalmassá, és hihetetlen nagy fejlődések zajlottak le a városban. Pár ilyen leltári adatot összeírtam magamnak, szeretném a parlament nyilvánosság a előtt ezt megosztani önökkel. Az egyesülést követően, 1874ben átadták a fogaskerekűt, 1877ben megnyílt a Nyugati, 1884ben a Keleti pályaudvar. (15.40) Andrássy javaslatára megkezdődött a Sugárút építése, amelyet aztán a javaslattevő miniszterelnökrő l neveztek el, mint tudjuk. Hozzáláttak a Nagykörút kialakításához, ugyancsak 1884ben adták át a Sugárúton az Operaházat; 1887ben pedig az országban elsőként megindult a villamosközlekedés is a Nagykörút Nyugati tér és Király utca közötti szakaszán. A mi llenniumi kiállításra, 1896ra megépült a kontinens első földalatti vasútja, az új Ferenc József híd, a Műcsarnok, épült a Halászbástya, félig elkészült az Országház, és a befejezése is megkezdődött ebben a termékeny kormányzati időszakban. De én a hozzász ólásomat a 150 éves pesti vezetékes vízszolgáltatás megindulásáról írtam, erről szeretnék szólni, hiszen nemrégen ünnepelte a város ezt az évfordulót. Hozzászólásomban azonban nem általában a főváros dualizmuskori fejlődése, hanem egy 150 esztendővel ezelő tti eseményre, a pesti vezetékes vízszolgáltatás megindulására kívánom a tisztelt Ház figyelmét ugyancsak 5 perc erejéig ráirányítani. Az 1866os kolerajárvány több mint két és félezer áldozattal járt Pesten, aminek egyik oka a vezetékes vízszolgáltatás hi ánya volt. A városi közgyűlés tehát elhatározta, hogy közköltségen vízművet létesít. A tervek elkészítésére William Lindleyt, az Európaszerte elismert angol
