Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 5. hétfő - 37. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
1719 van maradva ahhoz képest a technológiai fejlettséghez képest, ami például ezen a tudományterületen működik. Azt gondolom, ezek nem pártpolitikai kérdések, mindannyiunk érdeke, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, ahol a vakok és gyengén látók emberhez méltó életet tudjanak élni. Úgyhogy arra kérem a kormány tagjait, intézkedjenek, hogy ezen ügyben előrelépés legyen a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönö m szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, LMPképviselőcsoport: „PécsBaranya elárulása” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : Kö szönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Pécsett élő képviselőként egy olyan kérdésről szeretnék beszélni, ami elsősorban és közvetlenül Pécset és Baranyát érinti, de messzemessze országos jelentőségű kérdés. Mi tudjuk azt, hogy Pécs és Baranya is rendkívül súlyos, rendkívül mély gazdasági válságot él meg, gyakorlatilag válságtérséggé változtak a rendszerváltás óta, ez egy ilyen lineáris folyamatként megállapítható. (15.30) Ugyanakkor fut két olyan projekt, amelyek ha megvalósulnak, még sokat ronthatnak Pé cs és Baranya helyzetén. Ez a két projekt, amely 2011 és 2013 óta változó intenzitással, de aktuálisan mindig szerepel a hírekben és a tervekben, a Pécs határában tervezett uránbányászati tevékenység, illetve szintén Pécs közelében, a város határától körül belül 8 kilométerre tervezett atomtemető megépítése. Tudjuk, hogy Pécs városa rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és a város a gazdasági alapjainak újjáépítését a fenntarthatóság stratégiájára építette fel. Tehát egyértelműen és világosan látható , hogy mindkét projekt, az uránbánya újranyitása, illetve az atomtemető megvalósítása is tökéletesen szembemenne Pécs város érdekeivel. Ilyen módon elmondható, hogy az amúgy teljesen egyértelmű és rendkívül komoly környezeti és egészségügyi kockázatok mell ett ezek a projektek gazdaságilag is nagyon komoly kihívást és nagyon komoly problémát tudnának okozni a térségnek. Ne feledjük, hogy a korábbi uránbányászati tevékenység rendkívül súlyos környezetromboló hatása nyomán már több mint 30 milliárd forintot ke llett elkölteni a rekultivációra, és ez a folyamat még beláthatatlan ideig folytatódni fog, óriási forrásokat emészt fel a jövőben is a régi uránbánya környezetromboló hatásainak ellensúlyozása. Az új bánya megnyitása pedig szinte helyrehozhatatlan környez eti károkat okozna a térségben. Különböző szervezetek, az ott élő polgárok, ellenzéki pártok is már rendkívül sokszor, különböző módon felhívták a figyelmet e két projekt veszélyére. Az atomtemető kapcsán mindenképpen meg kell emlékezni arról, hogy egy oly an projektelemről, egy olyan műtárgyról van szó, amire véglegesen működő példa a világon sehol nincs. Tehát a nagyaktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló még sehol nem nyílt meg. Nem olyan régen Svédországban, abban az ország ban, amelyik a leginkább elöl járt ennek a projektnek a megvalósításában, bíróság mondta ki, hogy a tervezett technológia nem biztonságos. Az elmúlt években a kormány eléggé világos állásfoglalást tett mindkét kérdésben. 2012ben Németh Lászlóné akkori nem zeti fejlesztési miniszter világossá tette, hogy rendkívül fontos a kormány számára a térség lakosságának, az érintett lakosságnak a beleegyezése, az, hogy mennyire fogadják el a projektet. Egyértelművé tette, hogy akkor valósulhat meg uránbánya, ha azt az érintett lakosság elfogadja. Orbán Viktor személyesen is tett 2012ben olyan kijelentést, hogy nyilván a pécsiek szándéka ellenére nem lehet uránbányát nyitni. A másik projekt kapcsán, 2015ben a „Modern városok” program keretében járt Pécsett Orbán Vikto r miniszterelnök, és akkor is elmondta, hogy a pécsiek beleszólása nélkül nem lesz döntés az atomtemető ügyében. Ezzel szemben
