Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 5. hétfő - 37. szám - Magyar Zoltán (Jobbik) - az agrárminiszternek - „Be kell vezetni az őszi aszály fogalmát?” címmel - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár:
1689 ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az agrárminiszterhez: „Be kell vezetni az őszi aszály fogalmát?” címmel. Magyar Zoltán képviselő urat illeti a szó. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az aszályhelyzet azóta ki lett hirdetve, néhány járást leszámítva az egész országban; miután egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeke t produkál itt az időjárás, egyre nő az aszály kockázata is. Idén már odáig jutottunk, hogy az őszi csapadékhiány okozza a mezőgazdaságban az egyik legnagyobb gondot. Ugyan a mögöttünk álló két hét hozott némi csapadékot, de a kiemelkedően sokáig tartó szá razság így is komoly gondokat okoz a mezőgazdaságban. Az őszi repce fejlődése megállt, az őszi búza pedig sok helyen ki sem kelt. Komoly mennyiségű csapadék esetén is kérdéses a megfelelő csírázás. A mögöttünk álló időszakban jellemzően 4050 milliméterrel hullott kevesebb eső az átlagosnál, ami a megelőző csapadékhiányos időszakkal együtt a talajban súlyos vízhiányos állapotot eredményezett. Nagy, országosan átgondolt, EUs és hazai forrásokkal megtámogatott, fenntartható és a többségi társadalom által is elfogadott megoldás kell. Tehát nem fogadható el az a jövőben, hogy szinte minden évben árvizek fenyegetnek egyegy folyószakaszon minket, majd a tetőzést követő néhány hét múlva már az aszály sújtja ugyanazt a térséget. Ez nem észszerű, nem fenntartható é s senkinek sem jó. Mindezek alapján adódik tehát a kérdés, hogy a 2010 óta önök által folyamatosan ígérgetett nagy nemzeti öntözési stratégia miért nem indulhatott még el. Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék, hogy azon minimális, néhány százaléknyi öntözhe tő terület, ami van ma Magyarországon, nagyon kevés, ezzel nem lehet a termelési biztonságot fenntartani, nem lehet versenyképességet növelni, és ez egyáltalán nem az az irány, ami a XXI. században egy modern és fenntartható mezőgazdaságot eredményezne? Ér tem én, hogy jelen helyzetben még nem ismerhetjük, hogy ez a 30 százalékos terméskiesés bekövetkezike, de vélelmezhetjük, így felszólalásom továbbra is aktuális és a jövőre való tekintettel rendkívül fontos. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban. ) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Farkas Sándor államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az öntöz ésfejlesztés egy komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületeit is érinti, így a tárcánk szoros együttműködésben van a Belügyminisztériummal. A közös munkánk egyik eredménye a készülő öntözésfejlesztési stratégia, amelyre ön is utalt, amel ynek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérte a termelői öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg a rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet. A következő időszak fejlesztési irányait ezen felmé rés eredményei alapján igyekszünk meghatározni. Egy szeptemberben megjelent kormányhatározat 20202030 között évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözési célú állami művek fejlesztésére. A fejlesztések sorrendjét a termelői igények f igyelembevételével meghatároztuk, és az érintett állami művek fejlesztésének előkészítése a jövő évtől megkezdődhet. Az öntözővíz biztosítása mellett szükséges a termelői vízigények megszervezése, amelynek érdekében kidolgoztuk az öntözési ügynökségek konc epcióját is. Ugyancsak kormányzati törekvés az öntözés feltételeinek megkönnyítése, amelynek egyik elemeként a vízjogi engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását is tervezzük.
