Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 5. hétfő - 37. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz):
1661 Kétmillió euróval segítettünk újjáépíteni az iraki Telsqof városát. Most már beköltözhettek az emberek, akik et az Iszlám Állam előrenyomulása szorított ki. Erbílben gyógyszersegítséggel, Alkosban iskola újjáépítésével segítettünk. Szíriában, Irakban, Libanonban a szír ortodox és a szír katolikus egyház közvetítésével egyegy millió eurónyi humanitárius segítsége t tudtunk nyújtani. Nigériában szintén egymillió eurót tudtunk adni a terrorszervezet, a Boko Haram pusztítása utáni újjáépítésre. Szíriában a görögkatolikus érsekség iskolafelújítási programjára, humanitárius programjára kétmillió eurót adtunk, Jordániába n több, mint egymillió euróval segítettünk az otthonukból elüldözöttek számára, Libanonban a szír maronita katolikus egyház közreműködésével egymillió euróból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tudtunk humanitárius akciókat indíta ni, és még sokáig lehetne sorolni az egyéb humanitárius akciókat és ösztöndíjakat, amivel az üldözött keresztényeket gyakorlatban segíti Magyarország. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkeze tt a Fidesz képviselője, Böröcz László képviselő úr: „Aktuális ügyeinkről” címmel. Parancsoljon! BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Döntő hatású lesz Európa jövőjére az európai parlamenti választás e redménye. Arról kell dönteni, hogy Európa milyen álláspontot foglaljon el a migráció kérdésében, de Európa még soha nem volt ilyen megosztott, mint manapság. Mára a keletinyugati megosztottság ideológiai megosztottsággá vált. Két élesen elkülönülő elképze lés egyike szerint az európai egyesült államok, míg a másik szerint a szuverén tagállamok közössége a helyes cél a kontinens jövője szempontjából. A magyar kormány álláspontja szerint az európai egyesült államok azért nem vezethet eredményre, mert a nemzet i identitás feladását feltételezi. Sokan éppen ennek érdekében még több migránst akarnak betelepíteni Európába. Brüsszel nem Európa; az Európai Parlament intézménye pedig önnön karikatúrájává vált, a testület önkontroll nélkül tapos rá az országokra. A hét végén Athénban az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének tisztújító kongresszusán azt tapasztaltuk, hogy sokan csak a színfalak mögött, de egyre többen nyíltan is kiállnak Magyarország és a magyar álláspont mellett. Jól mutatja ezt, hogy a tisztújításon a tízfős elnökségbe két magyar alelnököt is megválasztottak, a Fidelitas, illetve az erdélyi MIÉRT jelöltjeit. A YEPP történetében soha nem fordult még elő, hogy egy országból két jelöltet is megválasztottak, Romániából a román Nemzeti Liberális Párt és a m agyar RMDSZ ifjúsági szervezetének jelöltjei is bekerültek az elnökségbe a magyar lobbinak köszönhetően. Olyan dolgok történnek, amelyekre még nem volt példa, hiszen 1979 óta a tagállami belpolitikai kérdések határozzák meg az Európai Parlament összetételé t, ám mára összeurópai üggyé vált a migráció kérdése. Ez abból is látszik, hogy az elmúlt időszakban megtartott tagállami választásokat is a migráció ügye dominálta. Ebben az európai vitában pedig a magyar választók is részt vehetnek. A Sargentinijelentés nyomán Magyarországgal szemben megindult eljárásnak nincs különösebb jelentősége. Biztosak lehetünk abban, hogy többen vétót emelnek, ha korlátozni kívánják Magyarország szavazati jogát. Nem vagyunk egyedül, a visegrádi együttműködés országai erős szövets égesei Magyarországnak. Az elmúlt európai parlamenti ciklus legnagyobb kudarca, hogy az egyik legerősebb tagállam, az Egyesült Királyság polgárai úgy döntöttek, elhagyják a közös Európát. A brexitszavazás másnapján le kellett volna mondani az Európai Bizot tság és az Európai Parlament vezetőinek (Ungár Péter: Megszavaztátok!) , hiszen az ő felelősségük, hogy erre sor kerülhetett. Nem is olyan rég a román külügyminisztérium üdvözölte JeanClaude Juncker december 1jével Erdély és Románia egyesülésének centenár iumi ünnepségével kapcsolatos állásfoglalását, ugyanakkor aggodalmának adott hangot a budapesti hatóságok retorikája miatt. JeanClaude Junckernek Európa egységét kellett volna megtestesítenie, de erre soha nem volt képes, sem a
