Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 18. kedd - 23. szám - A földművesek emléknapjáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
167 helyette a fö ld szocializálását rendelte el, alapvetően a viszonylag nagyobb, 500 kataszteri holdat meghaladó birtokokra vonatkozott. A földkérdés megoldását 1919 után már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter - aki egy ben a Kisgazdapárt megalapítója is volt - által előterjesztett, majd az Országgyűlés által elfogadott 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amelynek végrehajtására 1920. június 20. és 1929. december 31. között került sor, ennek korabeli megítélésében is kritikus v olt, és sokan erősen kritizálták. Fejes János 1943ban megjelent, a magyarországi földbirtokhelyzet 250 éves folyamatát elemző könyvében így ír: „A nagy port felvert földreformot a nemzeti közvélemény csak látszatföldreformnak ítélte, mert csak egymillió h old földet osztottak ki mintegy 420 ezer egyén között, és ebből a nagybirtok csak 650 ezer holdat adott, a többit kisebb birtokosoktól vették el. Végeredményben a nagybirtok szerencsésen megúszta a földreformot.” - idézet vége. Ez a kritikai felfogás tükrö ződik a népi írók, többek között Szabó Dezső, Szabó Zoltán, Kovács Imre és Erdei Ferenc munkáiban is. Ugyanakkor elvitathatatlanul fontos mérföldkő volt a Nagyatádiféle földreform, amely a magyar történelemben elsőként enyhítette a földtulajdoni viszonyok ban fennálló aránytalanságokat és igazságtalanságokat. Tisztelt Országgyűlés! Megvizsgálva, ezen a napon nem található az országgyűlési határozatban rögzített más emléknap. Az előterjesztők határozati javaslata alkalmas arra, hogy elismeréssel éljünk a mez őgazdaságban, az agráriumban a földdel foglalkozó dolgozók munkája előtt, valamint növeljük az ágazat társadalmi presztízsét, amelyhez én is kérem a szíves támogatásukat, hozzáállásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) (A z elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK : Én is köszönöm szépen, államtitkár úr. Üdvözlöm önöket. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalásokkal folytatjuk a munkánkat. Most megadom a szót Pócs János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/893. számú, a földművesek emléknapjáról szóló határozati javaslat célja, hogy az Országgyűlés szeptember 17ét, Nagyatádi Szabó István születésnapját a földművesek emléknapjává nyilvánítsa. A magyar földműves évszázadokon keresztül fenntartója és megtartója volt az országnak, verejtékes munkájáv al és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt. 1848 februárjában, majd áprilisában a jobbágyi kötöttségek túlnyomórészt eltörlésre kerültek. A magyar földműves elindulhatott a polgárosodás útján. Az alapvető termelőeszköz , a föld mérhetetlenül igazságtalanul oszlott meg. A magyar földműves, a magyar paraszt továbbra is a földért volt kénytelen küzdeni. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Erős elme, erős lélek, erős akarat, erről még hallani fogtok! - így szólt annak i dején Tisza István Nagyatádi Szabó Istvánról. Ő volt az első országos magyarországi parasztpárt megalapítója, a demokratikus földreformprogram kidolgozója, 1910ben az első paraszti származású képviselő a magyar parlament történetében. A forradalmak után, 1920ban az ország legnépszerűbb politikusa és a legnépszerűbb párt, a Kisgazdapárt vezetője volt. A nevével fémjelzett Nagyatádiféle földreform megvalósításáért az 1920as években földművelési miniszterként folytatott hosszú küzdelmet. A földreformja a n agybirtokosok ellenállása miatt csak kis részben valósulhatott meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a törvényjavaslat indokolásában is olvashatják: Nagyatádi Szabó István, aki hatholdas kisparaszti családból származott, és csak 6 elemi osztályt tudott
