Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 18. kedd - 23. szám - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
131 Szemlélete és megközelítésmódja is új, mivel a már hivatkozott, fogyatékossággal élők jogairól szóló egyezmény emberi jogi szemléletén alapulva a szerződő felek számára kötelező jelleggel írja elő egyes kivételek és korlátozások bevezetését a sze rzői és egyes kapcsolódó jogok kapcsán anélkül, hogy e jogokról magukról vagy a védelmük kötelező minimumáról rendelkezne. A kötelező jelleg annyiban is újdonság, hogy eddig a nemzetközi szerzői jogi egyezmények a kivételeket és korlátozásokat a szerződő f elek számára nyitott opciókként szabályozták, és csupán az opciók igénybevételének, azaz a kivételek és korlátozások alkalmazásának feltételeit határozták meg kötelező jelleggel. A marrákesi szerződést az Európai Unió 2014. április 30án írta alá. Miután a z Európai Unió Bíróságának 2017. február 14. napján kelt 3/15. számú véleménye tisztázta, hogy a marrákesi szerződés végrehajtása kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik, erre tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2017. szeptember 13án elfogadta a ma rrákesi szerződést az európai uniós jogba átültető uniós jogszabályokat: egy irányelvet és egy rendeletet. Az irányelv egy kötelező szabad felhasználási esetet határoz meg, amelynek célja, hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló művek és szomszédos jogi tel jesítmények - például könyvek, folyóiratok, újságok, magazinok és egyéb írásos formában lévő művek, kották és más nyomtatott anyagok - hozzáférhetőségét a vak, látássérült és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen kedvezményezett személyek szám ára előmozdítsa. Ezt úgy kívánja elérni, hogy az Európai Unióban valamennyi kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló úgynevezett jogosított szervezet javára lehetővé teszi e tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítását és az így előállított fizikai vagy digitális példányok kedvezményezett személyek részére történő terjesztését és online elérhetővé tételét anélkül, hogy ehhez a szerzői jogi jogosultaktól engedélyt kellene kérni. A jogosított szervezetek továbbá arra is l ehetőséget kapnak a szabad felhasználás keretében, hogy az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett jogosított szervezetek és kedvezményezett személyek számára juttassanak el ilyen hozzáférhető formátumú másolatokat, illetve hogy ilyeneket importáljanak . A rendelet célja annak biztosítása, hogy az irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően bármely tagállamban előállított hozzáférhető formátumú példány a marrákesi szerződéshez csatlakozott többi, Európai Unión kívüli harmadik országba történő exportját és az onnan való importot is lehetővé tegye. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló T/1358.számú törvényjavaslat elfogadásának elsődleges célja, hogy elvégezze a marrákesi szerződést az európai uniós jogba átültető irányelvnek az implementációját a szerzői jogi törvény a szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátaira vonatkozó szabályainak módosításával, valamint egy új kormányrendelet megalkotása útján. A törvényjavaslat ezen túlmenően elvégzi a szerzői jogi törvény egyes rendelkezéseinek kiigazítását is, amit a gyakorlati tapasztalatok, illetve az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvények hatálybalépése tett szükségessé, továbbá néhány technikai jel legű pontosítást is tartalmaz. Tisztelt Ház! A hatályos szerzői jogi törvény 41. § (1) bekezdése a társadalmi esélyegyenlőség érdekétől diktált, 1999 óta létező és 2003ban az lnfosoc irányelvben kapott felhatalmazás alapján enyhén módosított szabály szerz ői jogunkban, amely már a marrákesi szerződéssel kapcsolatos módosítást megelőzően is széles körű kivételt biztosított a fogyatékossággal élő személyek igényeit szolgáló szabad felhasználás kapcsán. Ennek keretében bármilyen, fogyatékossággal élő személye k javára végzett, egyébként engedélyköteles felhasználás szabad felhasználásnak minősült. Mivel a fogyatékossági kör fogalma nincs a rendelkezésben specifikálva, így az valamennyi fogyatékosságot lefed. Szükségessé vált ugyanakkor az említett szabad felhas ználás feltételeit szabályozó rendelkezés pontosítása is annak érdekében, hogy annak tartalma jobban tükrözze a megalkotása mögött húzódó jogpolitikai szándékot.