Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 18. csütörtök - 32. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
1109 De nem tartják annak, önök egészen egyszerűen a forintot a sorsára hagyták - ha nem gyengítették szándékosan. Ezen a gyengítésen a Magyar Nemzeti Bank nyert, az ország pedig veszített, elsősorban a devizahi telesek veszítettek. Lehet itt sokféle dolgot mondani, de igazából a devizahitelesek fő problémája nem maga a konstrukció, nem elsősorban a konstrukció, bár abban vannak valóban a bankok számára kihasznált, a hitelesekre nézve káros pontjai, de elsősorban az árfolyam az, ami a devizahiteleseket és a gyenge forint, ami a devizahiteleseket reménytelen vagy legalábbis nagyon nehéz helyzetbe hozta. Annyira nem maga a konstrukció, hogy egyébként ezt éppen Orbán Viktor első kormánya vezette be a magyar parlamentb en, csak erre mostanában nem akarnak annyira emlékezni. És azért volt elsősorban népszerű ez a devizahiteles konstrukció, mert már Orbán Viktor első kormányának idején, sőt azon túl is érvényesült az a sajátos személyzeti politika, hogy baráti kapcsolatoko n, megszerzett pozíciókon keresztül uralnak olyan ágazatokat, amelyek egyébként a klasszikus demokratikus játékszabályok szerint egymástól szét kellene hogy legyenek választva. Így nagyon nem meglepő, hogy Járai Zsigmond Orbán Viktor embereként olyan magas jegybanki kamatot alkalmazott a saját monetáris döntései kapcsán, amit egyébként a gazdaság akkori állapota nem indokolt, amelyhez képest minden más hitelkonstrukció, amely kedvezményes volt, csak jobb lehetett. És ez volt a döntő oka annak, hogy emberek milliói vettek fel devizaelszámolású hiteleket, hiszen az ott alkalmazott nagyon alacsony kamat - igaz, árfolyamkockázat mellett, ami később sajnos visszájára fordult - egyszerűen sokkal kedvezőbb volt, mint minden más, a piacon hozzáférhető lakásvásárlási hitelkonstrukció. Egyébként az állami kedvezmények korlátozás mellett ugyan, de akkor is léteztek. (10.50) Ez tehát az alaphelyzet. A tisztességes megoldás az lett volna, ha a jegybank ezt a nyereségét elsősorban arra fordítja, hogy azokon a kárvallotta kon segítsen, akiket a forint gyengítése ilyen lehetetlen helyzetbe hozott. De nem ez történt. Hogy mi történt ezzel a pénzzel, arról majd a későbbiekben. Egyelőre még szeretnék amellett is néhány gondolatot elmondani, mert nem akarok elmenni mellette szó nélkül, hogy a forintgyengítés és a forint sebezhetősége még jelenleg is fennáll. Olyannyira fennáll, hogy szakértők szerint ha a Magyar Nemzeti Banknak legalább a kommunikációja nem változik, vagy a kamatemelési gyakorlata vagy kamatgyakorlata nem változi k, akkor a forint további gyengülése sem zárható ki. Kiszivárgott információk alapján tudjuk, hogy erre nézve már vannak a Magyar Nemzeti Bankban különböző modellszámítások, és bizony még a mostani gyenge árfolyamhoz képest is kedvezőtlenebb árfolyamokat i s lefuttatnak ezekben a modellszámításokban. Ez a gyenge forint veszély az egész országra nézve, hiszen ha a pénzügyi piacokon, a pénzügyi világban megint valami megrebben, Magyarországtól függetlenül valamilyen válsághangulat kialakul, akkor a forint lesz az egyik legsebezhetőbb valuta a régióban, mint ahogy egyébként is az egyik legsebezhetőbb valuta az euróövezeten kívül Európában. Az előbb említettem, hogy mire használja a Magyar Nemzeti Bank ezt a nyereségét, azt a nyereségét, amit a forint gyengítéséb ől zsebelt be. Egészen elképesztő, sajátos gyakorlatba kezdett: ezt különböző alapítványokba menti ki, és ezeknél az alapítványoknál, nyugodtan kijelenthetjük, a törvényeket sértő vagy a törvénysértés határát súroló gyakorlatot folytat. Törvényeket sértő, hiszen maga az Európai Központi Bank is felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknél az alapítványoknál nagy mennyiségben tartani államkötvényeket a tiltott finanszírozás fogalmát meríti ki, hiszen a költségvetést ezen keresztül, alapítványokon keresztül maga a jegybank finanszírozza, ez pedig mindenhol a világon törvényellenes. Némi huzavona és vita után a Nemzeti Bank akceptálta az Európai Központi Bank intelmeit, ezt a portfóliót lecserélte, de a mai napig több mint 270 milliárd forint van valamilyen mértékbe n kihelyezve ezekbe az alapítványokba, hogy fideszes képviselőtársaimat idézzem, ahol a közpénzjellegüket elveszítik. A gyakorlatból sajnos ez következik is, ahogy látjuk.
