Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Az állami vagyongazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
988 Ménesbirtok eredményesen működött, az ere dményét fejlesztésre használják, de hívhatjuk úgy is, hogy leköltségesítik azt, ami ott történt és eredményként jelentkezett. Egy dolog egészen biztos: ilyen módon a költségvetésnek ebből bevétele nem származik. Mindezek a változások részint azt a célt szo lgálják, hogy az önök kormánya 2010 óta konzekvensen gátolja a parlament, így akár az ellenzék ellenőrzését az állami vagyon felett, és ez egy továbblépés ezen az úton. Ez a folyamat indult meg 2010 júniusában, amikor törvénnyel megszüntették a vagyon fele tti, rendszerváltás óta létező társadalmi kontrollt, és ebből a lehetőségből vagy ebből az ellenőrzési lehetőségből kizárták az ellenzék frakcióinak a képviselőit. Az ellenőrző testületeket kizárólag kormánypárti emberekkel töltötték fel. Most már az is me gtörténik, hogy az ellenőrző testületekre is csak közvetett módon lesz szükség, mert oda delegálhatnak olyan felelőst, akit önök neveznek meg, és ilyen módon mondhatnám, hogy felszámolják azt a politikai felelősséget, amiért a miniszter felel azért, hogy m i történik, és ez talán valamelyest visszafogottságra adhatna okot. De mindezt önök megszüntetik. Éppen ezért, mint ahogy kezdtem, önök lebuktak ezzel a törekvésükkel. Éppen ezért ez a törvénytervezet ebben a formában nem támogatható. Ráadásul, ha nem ross zhiszemű vagyok, akkor van még egy változatom erre: gyeplőt a lovak közé, aztán történik, ami történik, utólag pedig mindenki bottal ütheti a nyomát annak, hogy mi történt az állami vagyonnal. Tisztelt államtitkár úr és előterjesztő urak, nem támogatjuk en nek a törvénynek az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hohn Krisztina képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. HOHN KRISZTI NA, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Győrffy Balázs fideszes képviselőtársam által benyújtott T/709. számú, az állami vagyongazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény megdöbbentő vá ltozásokat hozna az állami vagyon kezelésében. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt módosítaná úgy, hogy az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosijoggyakorló kizárólag a kormány egyedi határozatában meghatározott sz emély lehessen. A szándék, reméljük, nem az, hogy egy olyan személy legyen, aki szabadon nem kérdezhető az ellenzék számára itt a parlamentben. A másik, ami a módosítandó törvény soraiból kivehető, hogy szintén a miniszteri felügyeletet igyekszik megszünte tni az állami vagyon fölött. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény szerint a Ménesbirtok fölött a tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A módosítás törli a miniszter jogait, és a tu lajdonosi jogok gyakorlójaként az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot nevezi meg. A törvény szerint az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója ötéves időtartamra nevezi ki és hívja vissza. Kérdés tehát, ki nevezi ki az igazgatóságot, ha élet be lép képviselőtársam javaslata. Vélhetően akár a nemzeti vagyonról szóló törvénymódosításban életre hívott új intézmény, a kormány egyedi határozatában meghatározott személy lehetne az? A törvényjavaslat indoklása gyakorlatilag azt tartalmazza, hogy a ko rmány megteheti - és meg is teszi , hogy meghatározzon olyan személyeket, akik tulajdonosijoggyakorlóként kijelölhetők. Vajon a közvagyon tulajdonosi jogainak gyakorlására miért nem alkalmas a szakminiszter? Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptö rvénye szerint a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jö vő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ha ez így van, márpedig ez van az Alaptörvényben, akkor vajon mi szükség lehet most a jelenlegi
