Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára
99 magasházak méretét. Leginkább jellemző talán az az épület, amiben most is vagyunk, hiszen az Országháznak a legmagasabb pontja 96 méter. Maga az épület ilyen magas. Csak zárójelesen szeretném megjegyezni, hogy sokan azért gondolják, hogy 96 méteres az Országház csúc sa, merthogy a millenniumra emlékeztek ezzel a magassággal. De a valóság az, hogy akkor még, amikor elkezdték építeni az épületet, még nem tudták, hogy mikor lesz a millennium megünneplése. Egy évvel korábbra tervezték, tehát a valóságban nem ehhez igazodi k a magasság. De 96 méter magas egyébként a Szent Péterbazilika teteje, csúcsa is, hiszen ott a legmagasabb pont is ugyanezt a magasságot tükrözi. Tehát ez az a pont, aminél magasabb épületet Budapesten nem érdemes és nem is szabad építeni. Nem is épült e gyébként ennél magasabb épület. Vannak még azért magas épületek, amik történetileg így alakultak. A Mátyástemplomnak például a déli tornya 76 méter magas. Ugye, ott azért egy kicsit más a jellemző, hiszen az a Várhegyen álló épület, tehát ennek megfelelőe n nyilván Budapest látképe szempontjából az arányok mások. De ez egy 76 méteres épület. Vagy például a budai Várnak, palotának a mostani kupolamagassága nem mindig volt egyébként ekkora, mert az eredeti tervek szerint azért más volt ennek a kubatúrája, de jelen pillanatban 56 méter magas. Ezek azok a magasságok, amelyek jellemzőek voltak Budapest történetére a múltban is. Természetesen Budapest történetében azért építettek még magas épületeket, amelyek a 65 métert is meghaladták. Ilyen a SOTE épületének Nag yvárad téri épülete, amelyik meghaladta a 65 métert, 89 méter magasságú, vagy például az ORFK székháza, aminek a teljes mérete a 94 métert is eléri, tehát az egy igen magas épület, beleértve azt a tornyot is, ami a tetején áll. De 65 métert meghaladó hét t emplomtorony is van, és nyolc darab olyan kémény, gyárkémény vagy pedig torony is, ami ezt a méretet meghaladja. Történetileg Magyarországon, illetve Budapesten több lépésben alakultak ki egyébként a most hatályos szabályok is, először az épü letek magasságával 1914ben kezdtek el foglalkozni, amikor 25 méterben húzták meg Budapesten az épületek magassági határát. Az igazi magasházvita, ami már a kor követelményei alapján felvetődő vita volt, az 1953ban kezdődött el. Ekkor vetődött fel az, hog y Budapesten vajon milyen magas épületeket lehet megalkotni, és ez a vita lángolt föl aztán később a rendszerváltást követően is. Akkor az építészek szakmailag is próbáltak erre reagálni, és ’95ben kialakult egy szabályozás, ami már egy meghatározott küls ő vonalhoz képest megengedte a magasházak megépítését, de akkor ennek egyébként magassági korlátja nem volt, és ’98ban akkor megépült a 94 méteres magasságával az ORFK épülete is, illetve más irodaépület is, ami az 50 métert meghaladta 53 méteres magasság ával. 2002ben egy új szabályozás volt Budapesten érvényben, egy új szabályozás alakult, aminek értelmében 55 méterben határozták meg az épületek magasságát, és ennek megfelelően aztán ez a szabályozás egészen 2006ig vagy későbbi ideig is hatályban volt. 2006ban már az Árpád hídnál megépülhettek azok az épületek, amelyek bizony eléggé magas épületek voltak, hiszen az akkori építési szabályok alapján a Duna és az Europe Tower is megépülhetett. Ez most is látszik az Árpád híd két oldalán mint két elég nagy, magas épület. 2015ben a főváros egy újabb szabályozást fogadott el, ez már egy összetettebb szabályozás volt, amiben különböző szabályozási vonalakat határoztak meg. Volt olyan területrész, ahol 6590 méter közötti magasságú épületet is megengedtek, majd jellemzően kívül, tehát a Hungária körúton is kívüli helyeken már a 90120 méter közötti magasság is lehetővé vált. Tekintettel arra, hogy egy város fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy milyen épületek, építmények épülnek, érdeme s átgondolni azt, hogy az ilyen típusú szabályozást törvényi szintre emeljük, és törvényi szinten határozzuk meg azokat a magassági korlátokat, amelyek az épületek magasságára vonatkoznak. Hangsúlyozottan itt az épület legmagasabb pontjáról beszélünk, ami elkülönül az építménymagasságtól. Tehát azt a pontot tekintjük épületmagasságnak, amikor a talajszinttel találkozik az épület, és az onnantól számított legmagasabb pont. Az építmény magassága egy átlagolt
