Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - A sportról szóló 2004. évi I. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NAGY CSABA (Fidesz):
980 és próbáljunk meg törvénymódosításokat ez ügyben végrehajtani! Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Nagy Csaba képviselő urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Nagy Csaba jelzésére:) I gen, kíván. Parancsoljon! NAGY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hogyha megengedik, akkor sok felvetés hangzott el, de ezek közül hogyha az én értékítéletemet elfogadják, csak a komoly dolgokkal szeretnék foglalkozni. (Gréczy Zsolt: A taóval? - Zaj, az elnök csenget.) Annyit szeretnék ezzel kapcsolatosan még önöknek elmondani, hogy nyilvánvalóan a törvénymódosítással kapcsolatosan szeretnék egykét dolgot elmondani. Elhangzott az, hogy nem érti képviselőtársam, Varga László, hogy mi e z a jogtechnikai módosítás. Én most megnéztem, hogy a jelenleg érvényben lévő szakasz vonatkozásában mi a tényállás és mit tartalmaz most a jogszabály. Hogyha megengedi, akkor ez a 8. §t jelenti a módosítási javaslatban. A korábbi szöveg úgy hangzik, hogy a már megkötött polgári jogi szerződések a szerződésben meghatározott időtartam végéig, de legfeljebb 2006. december 31ig hatályosak. Az új javaslat: a már megkötött polgári jogi szerződések a szerződéses időtartam végéig, de legfeljebb 2006. december 31ig hatályosak, ez a különbség a régi törvény és a módosítás között. Ha megengedik, akkor egykét általános jellegű észrevétellel foglalkoznék. Én azt gondolom, hogy maga a törvényjavaslat teljesen nyílt és egyértelmű. Túl azon, hogy jogtechnikai megoldáso kkal módosítja a különböző paragrafusokat, szakaszokat, ezen túlmenően az egyesületeknek, illetve a sportszervezeteknek az önállóságát próbálja meg erősíteni, a gazdasági önállóságát próbálja meg erősíteni és a pénzügyi helyzetét próbálja meg azzal segíten i, hogy ilyen vagyoni értékű jogokat delegál hozzájuk. Hogy miért időszerű ez a történet? Azt gondolom, hogy azért időszerű, mert most szeretnénk és most jutottunk el oda, hogy ezeket a sportszervezeteket, sportegyesületeket megpróbáljuk ezzel is megerősít eni, és az én véleményem szerint ez mindenképpen segíti az ő gazdasági tevékenységüket és munkájukat. Az ő szerepüket minden tekintetben erősíti, és ezzel a civil szférához telepít olyan jogosultságokat, amelyeket a sportegyesületek vonatkozásában gazdaság i jogként tudnak érvényesíteni. És ha megengedik, én mégiscsak beszélnék egy kicsit a sport aranykoráról, ahogy államtitkár asszony említette. Én kiírtam korábban magamnak egykét adatot, hogy az igazolt sportolóknak a száma mennyivel nőtt az elmúlt évekbe n, mondjuk, 201117 között. Hogyha a jégkorongosokat nézzük, akkor 2300ról 5300ra, ha a kézilabdásokat nézzük, 24 ezerről 66 ezerre - most ezerre kerekítek, hogy ne untassam önöket a soksok számmal , a kosárlabdánál 25 ezerről 60ezerre, a röplabdánál 2 ezerről 12 ezerre, a vízilabdánál 4 ezerről közel 7 ezerre, és a labdarúgás az, ami nagyon fontos számot produkált, 159 ezerről meghaladja már a 250 ezret az igazolt labdarúgók száma. Ebben jelentős mértéket von maga után az, hogy a fiataljaink elkezdtek focizni, az, hogy igazolt sportolókká váltak, és az, hogy egyfolytában, évről évre nő azoknak a létesítményeknek a száma, ami a XXI. századi követelményszintnek megfelel, és ezzel tudjuk támogatni azt, hogy a sportutánpótlás, illetve a sportolóknak az arán ya egyre inkább növekedjen a magyar társadalmon belül. Én arra kérem önöket, hogy mivel ez a törvényjavaslat nem magántulajdonú tévéknek a fejlesztéséről szól, hanem a sportegyesületeknek az önállóságáról, arról, hogy az ő jogi és gazdasági
