Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 2. hétfő - 16. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
932 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országg yűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett VargaDamm Andrea képviselő asszony, Jobbikképviselőcsoport: „Mindennapos testnevelés - kontra a 7. óra pl. a fizika” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. DR. VARGADAMM ANDREA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Arató Gergely képviselőtársamat megnyugtatom, épp a fizika érdekében szeretnék szólni, nemhogy ellenében. (Arató Gergely: Rendben van. - Derültség.) A mindennapi testnevelést az Orbánkormány vezette be azzal a felhanggal, hogy a gyermekek egészségének megóvása érdekében a mindennapi testnevelést kell biztosítani abban a keretóraszámban, amely a gyermekek tanulásában rendelkezésre áll. Az első pillanatban tudtuk mindannyian, hogy ez egy olyan elképzel és, ami végrehajthatatlan. Azóta eltelt hét év, és azt látjuk a számokat illetően, hogy míg 457 iskolának egyáltalán nem volt tornaterme, 157nek sportpályája sem, 58 százalékban tudták, hogy nem fogják tudni mindezt megoldani, ehhez képest a hét év alatt mindössze 30 tornaterem épült. (18.50) Most annak a kérdéséről nem szeretnék részletesen beszélni, hogy ezt a mindennapi testnevelést fizikai értelemben lehetetlen végrehajtani, inkább arról szeretnék beszélni, hogy ezen intézmény milyen torz viszonyokat hozott létre a gyermekek oktatásában az órák beosztását illetően. A jogszabály azt mondja, hogy az öt napból három napon a délelőtti időkeretben kell megoldani a testnevelésórát, és kettő lehet a délutáni foglalkozások keretében. Ez azt jelenti, hogy ha e gy nyolcosztályos iskolában minden évfolyamban három osztály van, az azt jelenti, hogy 72 óra testnevelésórát kell egy héten tartani, amit ha elosztok öt napra, akkor az napi 14,4 órát jelent a délelőtti idősávban. Tudjuk, hogy a délelőtti idősávba 14,4 ór át nem lehet beletuszkolni, ezáltal már önmagában a rendelkezésből egyértelmű volt, hogy lehetetlen ezt végrehajtani, hiszen reggel nyolctól délig, maximum egy óráig tart ez a bizonyos időkeret. De hogy jön ide a fizikaóra? Úgy jön ide a fizikaóra például, hogy ha tetszik, ha nem, ha a gyermekek oktatásában azt nézzük, hogy mely tantárgyak azok, amelyek a legnagyobb erőfeszítést kívánják ahhoz, hogy azt a gyermekek magas szinten elsajátítsák, például az egyik ilyen a fizika. Természetesen lehet a matematiká t is idehívni, a kémiát is, a biológiát is. Teljesen mindegy, melyik közismereti tárgyat hívjuk ide, amely alapvetően természettudományos alapú, és bizony a tananyag, lévén azok a gyermekek, akik ezt jól elsajátítják, igazán kiművelt emberfők lehetnek, ige n nehéz. Ez a rendszer, amit létrehoztak, azt hozta, hogy ugyan a második óra testnevelésóra, de a hetedik óra lesz a fizikaóra azért, hogy a mindennapos testnevelésóra megtartása érdekében be lehessen az egész iskola összes osztályát osztani abba az egy, maximum két vagy valamilyen osztott tornaterembe. Ez odáig jut, hogy a legnehezebb tananyagot, a legkomolyabb figyelmet igénylő tananyagot a hatodik, hetedik, nyolcadik órában, gimnáziumokban már akár a nyolcadik órában elsajátítani. Nincs az a felnőtt, ak i ilyenfajta, ilyen súlyú, ilyen nehéz tananyagot ennyi idő után már hosszú órákon át a többi tantárggyal eltöltve az időt meg tudja érteni, fel tudja dolgozni és megfelelő módon figyelni tudjon. Amikor én voltam gyerek - itt a Házban nem sokan vannak olya n korúak, mint én , akkor bizony volt az a fajta testmozgás az iskolában, amikor is valamely szünetben a hangosbeszélőn a testnevelő tanár vezényelt. A gyermekek álltak a termekben, és gimnasztikagyakorlatokat a hangosbeszélő utasításai szerint tudtunk 5 percben végezni, és bizony, amely jogszabály indoklásában annak idején szerepelt, hogy ez a fajta mozgás a gyerekek keringési rendszerében olyan jótékony hatású, hogy majd a tanulás könnyebb lesz általa, az nem a 45 perces mindennapi testnevelés által van, hanem az 56 perces ilyenfajta testmozgás is tudja szolgálni.
