Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 2. hétfő - 16. szám - Napirend utáni felszólalások: - PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló:
927 Napirend utáni felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utá ni felszólalásra jelentkezett Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló: „Szent Cirill és Metód emléknapja, a magyarországi szlovákok nemzeti ünnepe” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Köszönöm megértésüket. Öné a szó. PAULIK ANTAL nemzetiségi sz ószóló : Ďakujemzaslovo. Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda, vázenípritomní! Predovšetkým mi dovoľte, aby som vyjadrilsvojuradosť, že v Dolnejsnemovnimaďarskéhoparlamentumôžeznovuzaznieťslovenskéslovo. Teší ma tátomožnosť. Svojímpríhovoromchcemp ripomenúťnajväčšísviatokSlovákov v Maďarsku, ktorý je spojený s pamätnýmdňomSvätéhoCyrila a SvätéhoMetóda. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok! Tisztelt Képviselő Urak! Mindenekelőtt afeletti örömömnek adnék hangot, hogy a magyar parlament alsó házában újra szlovák szó hangozhat felt. Örülök e lehetőségnek. Napirend utáni felszólalásommal meg szeretnék emlékezni Európa társvédőszentjeiről, Szent Cirillről és Szent Metódról. Ma, amikor gyakran emlegetjük Európa, illetve a Kárpátmedence, a Kárpátmedencei népek keresztény gyökereit, úgy gondolom, nem haszontalan, ha felidézzük, hogy hazánk területén a keresztény hit terjesztése, intézményesülése nem Szent István megkeresztelkedésével kezdődött. „Népünk meg van keresztelve, még sincs tanára. Nem ért jük a görög és a latin nyelvet. Nem ismerjük sem az írott betűket, sem azok jelentését, ezért küldjön hozzánk tanárokat, akik megokosítanak bennünket a Szentírás szavaiban és azok jelentésében.” A IX. század második felében fordult e szavakkal Rastislav mo rva fejedelem Bizánc akkori uralkodójához, III. Mihályhoz. Amikor aztán III. Mihály úgy döntött, hogy eleget tesz a morva fejedelem kérésének, a két fivér, Cirill és Metód volt a legjobb szóba jöhető választás: korábban misszionáriusként már jártak a kazár oknál, ahol bizonyították hozzáértésüket, és nem mellékesen megtalálták Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit, emellett mindketten kitűnően ismerték a Szaloniki környékén élő szlávok nyelvét. A két hittérítő és kísérőik 863ban érkeztek meg a Morva Birodalo mba, nem jöttek üres kézzel: magukkal hozták a keleti rítusú keresztény liturgia görögből szláv nyelvre fordított szövegeit, a Biblia egyes részeinek fordítását, valamint egy új, szláv ábécét, az úgynevezett glagolitát, amelyet szintén Szent Cirill állítot t össze a görög és héber írásjelek alapján. Történészek egybehangzó véleménye szerint a korabeli Európában élő szláv népek ugyan nem beszéltek teljességgel azonos nyelvet, azonban azt is egyöntetűen állítják, hogy az egyes régiókban élő szláv törzsek minde n probléma nélkül megértették egymást. (18.30) Lényegében ennek is köszönhető, hogy ma a hazánk területén élő szláv nemzetiségek, valamint a szomszédos szláv nemzetek egyaránt a két hittérítőhöz kötik a szláv írásbeliség megjelenését Pannóniában, illetve a közösségeik anyaországaiban. A két szaloniki fivérhez kötődik a szláv nyelvű írásbeliség megalapozása, a szláv nyelvű liturgia terjesztése mellett a mai Zalavár területén megalakított első, papokat képző iskola létrehozása is. A két fivér a morvaországi térítő missziót megszakítva 867ben Rómába utazott, hogy a pápa, II. Adorján jóváhagyását kérjék a szláv nyelvű liturgia használatához. Az útra magukkal vitték Szent Kelemen ereklyéit is. Talán ennek is köszönhetően elnyerték a pápa támogatását, aki Ciril l Rómában bekövetkezett halála után arra ösztönözte Metódot, hogy térjen vissza Moráviába és Nyitra környékén folytassa tevékenységét. Támogatása megerősítésére nem csupán engedélyezte a szláv nyelvű liturgia használatát, hanem őt magát érsekké nevezte ki.