Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
87 hiszen ez csak egy kezdő lépés, de már most jelzem, biztos rengeteg hiba lesz benne, sőt a jogértelmezésben, amit majd a bíráknak kellene megtenniük, sem lesz könnyű a dolguk. A következő fontos kérdés a kö zigazgatási bíróság. Korábban is beszéltünk erről, de azóta már látom a jeleket - mert érkeznek a különböző törvényjavaslatok a Ház elé , amikor azt mondja, hogy törvényben meghatározott más ügyek fognak ez elé a bíróság elé jönni. Mindig ez teremti meg a bizalmatlanságot: mi lehet majd az a „más ügy”? Na, vajon mi lesz az a „más ügy”? (18.20) Már látjuk: az oligarcháik gazdasági érdekeltségei okán keletkezett jogviták fognak mint más ügyek odakerülni. Ez már megint milyen bizalmatlansági faktort fog a t ársadalomban eredményezni? Úristen, még a jogvitáikat is úgy akarják elbírálni, hogy saját bíróikkal, saját bírósági szervezeteikben, saját felsőbírósággal. Hiába mondja Trócsányi miniszter úr, hogy 70 éve így volt, és én ahhoz akarok visszatérni, mert az milyen jó volt, és én mint jogtudós úgy érzem, hogy innentől kezdve a magyar társadalom bírósági rendszere a legtökéletesebb lesz; mert ezt hallottuk mind a bizottsági meghallgatásakor, mind aztán itt a törvényjavaslat előterjesztésekor. Ez egy nagyon szép vágy, nagyon becsülendő dolog, nagyon jogtudóshoz illő cselekedet. Csak az a probléma, hogy ez a kormányzat már annyira elvesztette a bizalmat az emberek és a jogászszakma között, hogy pontosan tudjuk, ez is óriási visszaélésekre adhat okot. És ami aztán a legfontosabb ezzel a javaslattal kapcsolatban, hiszen fogy az időm: ez pedig az, hogy igenis bele akarnak csempészni utólag egy nyolcadik alaptörvénymódosítást a hetedikbe úgy, hogy ezt senki nem ismerhette korábban, a bizottság előtt terjesztik elénk, nem lehet kitárgyalni, nem lehet megbeszélni, nem lehet átgondolni. És ráadásul egy olyan terminológiát akar az Alaptörvénybe bevezetni, ami mind a magyar társadalomtól, a magyar kultúrától teljesen idegen, definiálatlan, és tulajdonképpen, hogy őszinte le gyek, fogalmunk nincs, hogy önök ezzel a kérdéssel mit akarnak kezdeni, és csak remélni tudjuk, hogy nem tényleg a diktatúrának már egy beteges változata fog az önök kormányzásából az alaptörvénymódosítás után kijönni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ell enzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Jelzésre:) Igen, Keresztes László Lóránt képviselő úré a szó. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : Köszönöm szé pen a lehetőséget, elnök úr. Az Alaptörvény módosítása vitájának ezen szakaszában már csak röviden szeretnék hozzászólni, tekintettel arra, hogy a mai napon a napirend előtti hozzászólásomban már érintettem ezt a kérdést, illetve vitatkoztunk is tulajdonké ppen, vagy elkezdődött egy vita Rétvári államtitkár úrral. És én szeretném is kihasználni a lehetőséget, hogy visszatért államtitkár úr (Dr. Rétvári Bence a páholyban foglal helyet.) , úgyhogy szeretnék majd néhány korábbi nyilatkozatára reagálni, szerintem ez mindenképpen tanulságos vagy szimbolikus, hogy néhány tényt miképpen ferdített el államtitkár úr. Azt mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy nagyon köszönöm ellenzéki képviselőtársaim hozzászólását. Mindenképpen kijelenthetjük, hogy a mai napon az el lenzéki képviselők és az ellenzéki pártok voltak azok, amelyek méltóképpen álltak hozzá az Alaptörvény módosításának vitájához. Nézzünk körül ebben a teremben, négy kormánypárti képviselővel nézünk szembe, úgy gondolom, hogy ez méltatlan az Alaptörvényhez, méltatlan az Alaptörvény módosításához, és méltatlan ahhoz a problémakörhöz, aminek a megoldására elvileg önök ezt az alaptörvénymódosítást előterjesztették, bár tudjuk, hogy ez önöknél semmi több, mint kommunikációs fogás. Az alaptörvénymódosítás fő pr oblémafelvetése az Európát sújtó tömeges bevándorlás mint kihívás, illetve a magyar nemzeti szuverenitás megvédelmezése mint feladat. Azt gondolom, mindannyian egyetértünk azzal, hogy ez rendkívül fontos problémakör maga, tehát ami felvetésre
