Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
794 67 cent a visegrádi négyektől visszaáramlik , elhagyja az országot. Ennek a kiindulópontját a 90es évek gazdaságszerkezeti átalakulásában kell keresni. A másik kérdés, amelyre szeretnék válaszolni, amit Brenner képviselő úr felvetett a tudományos, kutatási és innovációs források elosztásával kapcso latban. Amikor összevonjuk a kutatási források és az innovációs források kezelését, és a finanszírozást egyben kezeljük, akkor nemzetközi tendenciákat követünk. Azt kell látni, hogy kicsi és nyitott ország vagyunk, fókuszálnunk kell az erőforrásainkat, meg kell néznünk, hogy melyek azok a kutatások, amelyek számunkra fontosak, melyek, amelyekben jók vagyunk, és melyek azok a globális tendenciák, amelyekre oda kell figyelnünk, amelyeket értelmeznünk kell tudni, alkalmaznunk kell, és amikben meg jók vagyunk, abban pedig innoválnunk kell. Azt látjuk, hogy sajnos egyes kutatóintézetek elefántcsonttoronyként működnek, ezt mutatják a statisztikák. Ha megnézzük a vállalkozások innovációs potenciálját és tevékenységét, akkor az azt mutatja, hogy a Magyar Tudományos Akadémiáról nem jön ki az a tudás, ami ott keletkezik. Az Alaptörvény értelmében nem is kívánunk beleszólni, a tudományos igazság kérdéseiben az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak, nem is k ívánunk beleszólni, a tudományos függetlenség viszont nem jelent szabad pénzköltést. Brenner képviselő úrnak mint egyetemi docensnek egyetemi docensként mondanám, ha itt maradt volna, hogy nem kívánunk beleszólni a tudomány kérdéseibe, azt szeretnénk, ha a tudomány képviselői leülnének egymással, és a fontos kérdésekben megegyeznének, hogy mi az, amit kutassunk, ezekre borítékokat képezünk, és célorientált finanszírozást valósítunk meg a kutatásfejlesztés és az innováció területén. Köszönöm. (Taps a kormán ypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalók felszólalásaihoz. Varga László képviselő úr, MSZP, parancsoljon! DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő társaim! Évről évre látjuk, hogy nagyon komolyan eltérnek a vélemények ellenzéki és kormánypárti padsorokban az aktuális költségvetés előterjesztéséről, ebben nyilván a politikai álláspontunk, nézőpontunk eltérő mivolta az egyik alap, de azért a számok sze rintem beszédesek, és akkor, amikor önök már 2010 óta egyfajta gazdasági csodáról beszélnek, érdemes megnézni például a GDPnövekedéssel kapcsolatos számokat, vagy összehasonlítani, mondjuk, a térség többi államával. Önök azt mondják, hogy a kormány egyfaj ta gazdasági csodát hozott itt létre kis hazánkban, és tulajdonképpen ennek köszönhető ez a kiugró növekedés. A számokból az látszik, hogy a térségben, a térség államaiban egyfajta konjunktúra figyelhető meg az utóbbi években, érinti ez Magyarországot is, de mondjuk például, ha a 2016os számokat nézzük, és megnézzük, hogy a térség államai a százalékos mutatót tekintve milyen GDPnövekedést produkáltak, akkor bizony Magyarország tekintetében nem olyan rózsás a helyzet. Elmondható, hogy 2016ban a középkele teurópai régió minden egyes állama komolyabb gazdasági növekedést produkált Magyarországnál, tehát ez igaz Bulgáriára, Csehországra, Horvátországra, Lengyelországra, Romániára, Szlovéniára és Szlovákiára is. Egyébként 2017ben is rosszabb adatot produkált unk a térség tagállamainál, jelentős részénél, itt különös tekintettel egy államra hívnám fel a figyelmet, egy szomszéd országra, Romániára, amely jelentősen - jelentősen! - jobb számokat mutat: 2015 tekintetében 1 százalékkal nagyobb növekedést produkált, és 20162017ben közel 3 százalékkal jobban nőtt a gazdasága Romániának, mint Magyarországnak. Teljesen jogos az, amit itt előttem ellenzéki képviselők elmondtak: valójában ez a növekedés sem volna, hanem gyakorlatilag stagnálás lenne megfigyelhető a magy ar gazdaságban európai uniós források nélkül. Az államadósság tekintetében beszélnek nagyon sokat a sikereikről, mégis el kell mondjam, hogy a 2010es 20 000 milliárd forintos szintről 2019re már 30 000 milliárd forint fölé nőtt a magyar
