Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - TÓTH CSABA (MSZP):
782 egymás után tudja megvalósítani, ami azt jelenti, hogy a Lánchíd és környékének k özlekedése, azaz Buda legbelső részének közlekedése legalább 4 évre ellehetetlenül. A híd és az alagút egyidejű felújítása azonban lényegesen lerövidítené a lezárások idejét. Hiszen mindenki tudja, hogy a hidat és az alagutat egyszerre kell felújítani, mer t ez jár a lehető legkevesebb nehézséggel, lezárással, a közlekedés korlátozásával a környéken. A két beruházás egyidejű megvalósításához szükséges plusz 5 milliárd forint alig 2 százaléka annak az összegnek, amennyi a Miniszterelnökség Várba költözéséhez szükséges. Arról nem is beszélve, hogy 2010 óta, amióta a Fidesz kormányon van, Budapesten egyetlen hidat sem újítottak fel. A 2010 óta eltelt időszakban szinte nem múlt el nyár a nagykörúti villamosvonal egyes szakaszainak lezárása nélkül. Valódi és telje s felújítás helyett évről évre tűzoltás zajlik, hogy a BKV biztosítani tudja a forgalmat Európa és a világ egyik legnagyobb forgalmú villamosvonalán, a közlekedés azonban így is csak folyamatos korlátozásokkal, a menetidő növelésével biztosítható. Az évről évre lezajló részleges felújítás nem elegendő, méltatlan Budapesthez és hosszabb távon pazarló is. (10.40) A vonal teljes, minden részletre kiterjedő felújításához mintegy 20 milliárd forintra van szükség, ami a budapestiek egynapi adóbefizetése. A telj es felújítás közép- és hosszú távon olcsóbb is, mint kétévente feltörni a nem sokkal korábban lefektetett vágányokat. Nem lehet kérdés, hogy a budapestieknek joguk van tízévente egyszer visszakapni egyetlen napi adóbefizetésüket, hogy normális körülmények között, biztonságosan utazhassanak a nagykörúti villamosokon. Magyarországon lakhatási válság van, amely különösen súlyosan érinti Budapestet. A fővárosban nemcsak a hajléktalanság, hanem az elszabadult lakás- és albérletárak is kezelhetetlen problémát jel entenek. Egy átlagos család ma nem engedheti meg magának, hogy egyetemista gyermekének lakást vagy szobát béreljen. A lakhatási válságot Budapesten csak önkormányzati bérlakások építésével, az önkormányzatok tulajdonában még meglévő lakások felújításával, valamint egységes és átlátható lakbértámogatási rendszer kialakításával lehet kezelni. E folyamat elindításához 2019ben 30 milliárd forintra van szükség, enélkül a kormány valóban legfeljebb betiltani tudja a hajléktalanságot, felszámolni azonban nem. Min denkinek joga van a rendezett közterületekhez, de mindenkinek legyen joga ahhoz is, hogy legyen fedél a feje felett. Manapság, ha valaki elveszíti az otthonát, annak szinte esélye sincs, hogy újra megteremtse lakhatásának feltételeit. A lakhatás válsága eg yben a lakhatás minőségének válságát is jelenti a fővárosban. Hiába segített több százezer családnak a panelprogram 2010 előtt, a Fidesz leállította. Márpedig a panelprogramot újra kell indítani, hiszen még ma is nagyon sokan élnek olyan panelházakban, ame lyeknek a minősége évről évre romlik. De igaz ez a hagyományos belvárosi bérházakra is. Ezek között bőven akad olyan, amelynek a homlokzatát még világháborús belövések csúfítják, de olyan is, amelyhez gyakorlatilag száz éve nem nyúltak hozzá. Ez tarthatatl an, ezért mind a hagyományos bérházakban, mind a panelekben élők számára pályázatokat kell indítani, hogy fel tudják újítani a gyakran kifejezetten egészségtelen lakásaikat. Nagyon fontos hangsúlyozni: a lakhatás jogának biztosítása az állam feladata. Amik or az Alaptörvényt módosították, akkor ezt is figyelembe kellett volna venni. A feladat az államé, de a tudás az önkormányzatoké, hisz a helyi problémákat helyben látják, ismerik a legjobban. Ezért kell az államnak több forrást helyben hagynia, hogy az önk ormányzatok kezelni tudják ezt a rég nem látott válságot. Nincs más lehetőség: sürgősen meg kell kezdeni az önkormányzati bérlakások építését, illetve az önkormányzatok tulajdonában lévő, de jelenleg lakhatatlan állapotban lévő lakások, ingatlanok felújítá sát. Ez az önkormányzatok feladata, de kormányzati, állami szerepvállalás nélkül a helyi közösségeknek erre esélyük sincsen. Ha a kormány nem akarja, hogy tovább mélyüljön a lakhatási válság, akkor segíti azokat az önkormányzatokat, akár a fővárosit, akár a kerületieket, amelyek tudnak és akarnak is tenni az
