Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról
749 Az ülésen jelen voltak: FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumiállamtitkár, KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumiállamtitkár, DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumánakállamtitkára, DR. VÍZKELETY MARIANN igazságügyi minisztériumiállamtitkár, DR. VÖLNER PÁL államtitkár, GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumiállamtitká r, WEINGARTNER BALÁZS államtitkár, BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumiállamtitkár. Az Országgyűlés második nyári rendkívüli ülésének 5. ülésnapja 2018. június 29én, pénteken (8.05 óra - Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: Hiszékeny Dezső és dr. Szűcs Lajos) Az ülésnap megnyitása ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlé s! Az Országgyűlés második nyári rendkívüli ülésének 5. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísér ik munkánkat. Megemlékezés a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2012ben a kuláküldözés idején tönkretett gazdák emléknapjá vá nyilvánította a mai napot, jún ius 29ét. A kulákok üldözése 1948ban kezdődött, amikor Rákosi Mátyás hírhedt kecskeméti beszédében „a dolgozó nép ellenségévé” nyilvánította a tehetősebb gazdákat. Kíméletlen harc indult ezután a kuláknak kikiáltott emberek és családjaik ellen, előbb a s ajtóban, aztán a hatóságok és bíróságok előtt, végül a falvakban. Az uszítás korántsem csak a parasztság módosabb tagjai ellen indult, akik mindig is gazdálkodási mintát adtak a többieknek, és hagyománytiszteletükkel, vallásosságukkal, erkölcsösségükkel pé ldát mutattak. Üldöztek mindenkit, akit megbízhatatlannak, gyanúsnak ítéltek. Elviselhetetlen adóteherrel, beszolgáltatási kötelezettséggel, rendszeres hatósági zaklatással sújtották a támadások célkeresztjébe került gazdálkodókat. 1950 és 1953 között mint egy négyszázezer esetben jártak el a bíróságok kulákokkal kapcsolatos ügyekben. A pénzbírságtól a teljes vagyonelkobzáson át a halálbüntetésig születtek az ítéletek. Sok kulákká minősített embernek elvették a házát. Másokat a testetlelket megtörő hortobág yi kényszermunkatáborokba internáltak, ahol éveken át sínylődtek az ÁVHsok őrizete alatt. Betegség és éhezés tizedelte őket a mindennapos, végtelennek tűnő robot mellett. A kiszolgáltatott emberek egy része öngyilkos lett, mert nem bírta elviselni részint a mindennapos zaklatásokat, részint azt, hogy nem tud a családja számára méltó körülményeket
