Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - GYURCSÁNY FERENC (DK):
8 innovációs stratégia megteremtését előkészítő intézkedéseknek, a tudomány függetlenségének lebontására tett kísérletnek lát vagy önök látnak. Kétségtelen, hogy a magyar tudományos élet szereplői megéltek már nem egy olyan történelmi helyzetet, amit ön is példaként felemlített, amikor a hatalom célja valóban a függetlenség lebontása volt. De hasonlóan az 1950es évekhez, gondolhatunk a 20022010es időszakra, amikor a szocialistaliberális kormányzat tevékenykedett, 2005ben ugyanis Kóka János gazdasági miniszter az alapkutatáso k felszámolását és a piaci profitot nem termelő kutatóintézetek - szó szerint idézem: - földdel egyenlővé tételét tűzte ki zászlajára. Annak, amit a kormányunk törvényjavaslat formájában az Országgyűlés elé terjesztett, semmi köze bármilyen, az Akadémiát n ómenklatúrává redukáló, privatizálni akaró vagy pénzügyileg ellehetetlenítő kísérlethez. Éppen ellenkezőleg, az Akadémia és az ott felhalmozott tudás olyan értékeket hordoz, amely értékekre az országnak nagy szüksége van a jelenlegi technológiaváltási kihí vások és az automatizáció térhódítása közepette. (13.10) Magyarország ugyanis csak akkor maradhat sikeres és versenyképes a jövőben is, ha az európai innováció élére áll. Ezt azonban kis országként, korlátozott lehetőségek és forrásadottsá gok birtokában csak akkor érhetjük el, ha a magyar innováció valamennyi letéteményese összehangoltan, hatékonyan és azonos célrendszer mentén végzi a munkáját. A kormány éppen ezért létrehozza és meg is valósítja Magyarország egységes innovációs és tudomán ypolitikai stratégiáját. A stratégia megvalósítása során azonban nemcsak a kutatásfejlesztési források bővítésére kell gondot fordítani, elérve 2020ig a GDP 1,8 százalékát, hanem a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználását is. Enne k érdekében tett javaslatot a kormány arra, hogy az állami intézményeknél lévő 70 milliárd forint allokálásának tervezése ne az Akadémia, a felsőoktatási intézmények és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram különkülön struktúrájában történjen, hanem közösen és összehangoltan, kezelve a párhuzamosságokat és a hiányterületek kérdéseit. Hadd emlékeztessem önt arra, hogy az Orbánkormány nem először valósít meg sikeresen ilyen jellegű, szükségszerű tudománypolitikai lépést. 2015ben az Országos Tudományo s Kutatási Alapprogram koordinálása került át egy állami szerv, az akkori Nemzeti Innovációs Hivatal irányításába. Akkor sem volt hiány felháborodásban, a tudományos autonómia temetésében. Aztán az indulatok elültével kiderült, a rendszer jól, eredményesen , a tudományos szabadság csorbítása nélkül működik. Az érintett intézmények, így az Akadémia intézménye a jövőben is a most élvezett tudományos szabadságok teljességének birtokában működnek; az innovációs tárca természetesen nem kíván beleszólni abba, hogy a tudósok mit kutatnak és mit nem. A tervezett intézkedés egyetlen következménye, hogy a jövőben egy hatékonyabb és felelősségteljes együttműködési keret részeként járulhatnak hozzá ezek az intézmények a magyar kultúra és tudomány fejlődéséhez. Bizonyára elkerülte a figyelmét, de Palkovics László miniszter úr ebben az ügyben a hétvégén többször nyilatkozott, hangsúlyozott két területet, két dolgot. Egyrészt az innovációs tárca azért jött létre, hogy a magyar kutatás rendszere hatékonyabban működjön. És a m ásik hangsúlyos gondolat, mondat az volt: a kormány nem kíván beleszólni abba, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hogyan osztja el a rendelkezésére álló forrásokat, kizárólag arról van szó, hogy a kutatásokra szánt forrásokat a hatékonyság érdekében egy hel yen tervezzük a jövőben. Köszönöm megtisztelő figyelmét, figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyurcsány Ferenc, a DK részéről. Megadom a szót. GYURCSÁNY FERENC (DK) :
