Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
679 évfolyam: 10 ezer diák, 2010ben a második év folyam: ismét 10 ezer diák, 90 százalékuk közép, illetve felsőfokú nyelvvizsgával kezdte meg a gimnáziumi tanulmányait, nem az egyetemi, a gimnáziumi tanulmányait; amire érettségizett, a végzettek 7075 százaléka a második nyelvvizsgát tette le - ha tetsz ettek volna folytatni, és minden évben 10 ezer magyar diák bizonyítottan, nem elméletileg, nem terv szerint, nem papíron, bizonyítottan nyelvvizsgát szerez, az az elmúlt hét évben 70 ezer diák; a korábban végzett 20 ezerrel együtt 90 ezer olyan magyar fiat al, aki idegen nyelvből közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tett. Helyette önök ezt a rendszert még 2010ben megszüntették. Elindítottak egy folyamatot, amelynek eredményeként most 92 ezer, diplomáját át nem vett fiatal él Magyarországon. A diplomamentő pro gramnak meg az az eredménye, hogy 6 ezren a 92 ezerből valahogy idegennyelvvizsgabizonyítványt szereztek. Kérem, lássuk be, hogy ez nem Fideszprobléma vagy MSZPprobléma, erre közösen kell megoldást keresni, mert a jövőben, de már a jelenben is, bár a mi számunkra a magyar nyelv az édes anyanyelvünk, és számunkra a legfontosabb, a legszebb, de az elmúlt ezer évben nem volt teljesen tökéletes az a törekvés, hogy Európa nyugati, északi és déli része anyanyelvi szinten elsajátítsa a magyar nyelvet, következé sképpen mégiscsak nekünk érdemes idegen nyelvet tanulni az érvényesüléshez. Ezt az önök rendszere, benne a 2019. évi költségvetés nem segíti. Én tudom, hogy ott van, hogy az első nyelvvizsga díját kifizetik, csak szeretve kérem, próbáljuk együtt belátni, h ogy a probléma nem abban áll, hogy ki tudjáke fizetni vagy nem tudják kifizetni a nyelvvizsgadíjat, hanem az a folyamat, ami elvinné őket a nyelvvizsga letételéhez, ez nincs megalapozva. Nem az a problémájuk, hogy egyébként a nyelvvizsgadíj csekkjét nincs elég pénzük befizetni, hanem az a problémájuk, hogy nem tudják megszerezni azt a tudást, amelynek birtokában letehetnék a nyelvvizsgát. És erre volt megoldás; ezt szét tetszettek dúlni. Behoztak egy másik rendszert, ami meg bizonyítottan nem eredményes. M égiscsak kell hogy legyenek olyan kérdések, amelyeket közösen kell megoldanunk. Kérem, az a megoldás, amit önök itt javasolnak, nem jó, és van más, és van jobb. Végezetül néhány gondolatot a kultúráról és a kultúra finanszírozásáról. Először is azt kell ho gy mondjam, sem a költségvetés tervezetében, sem a kormányzati szerkezetükben egyáltalán nem tapintható ki kulturális politika. Nagyon erőteljes hatalmi politikát látok, de kulturális politikát nem. A külföldi magyar kulturális intézetek igazgatása és költ ségvetése a Külügyminisztériumnál van. A régészet és műemlékvédelem szerkezete és költségvetése a Miniszterelnökségnél van. A filmművészet, filmipar egy külön miniszterelnöki biztosnál és az ő költségvetésében. A nagyberuházások, mint Ligetprojekt, egy mi niszteri biztos és az ő költségvetésében. Ha megnézik a szerencsétlen sorsú Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkárságát és annak költségvetését, akkor azt kell mondjam önöknek, hogy az a költségvetés sorokra lebontva 85 százalékban kötö tt, mozgástér alig van. Az államtitkárság gyakorlatilag postás szerepet tölt be, a központi költségvetés, illetve az Államkincstár által jelképesen odafolyósított összeget minden hozzátétel vagy koncepcióalkotás nélkül eljuttatja az egyes intézményekhez, l egyenek ezek a kiemelt nemzeti kulturális intézmények vagy éppenséggel a közművelődés egyes intézményei. Aztán slussz. Ott aztán mozgástér arra, hogy a magyar kultúrát egyébként akár külföldön, akár belföldön, a határon túli magyar kultúrát Magyarországon és egységesen a nemzeti kultúrát külföldön bemutassák, erre sem elképzelés, sem pénz. Nem is állítottak be erre semmit. Jelképes projekteket meg bizonyos alapítványokat próbálnak egyébként csekély összegekkel finanszírozni, de az a koncepció, amelyet bármi lyen furcsa, jórészt ismét 1999ben és 2000ben fölállítottak a Balassi Intézet létrehozásával, hogy az egységes nemzeti kultúra, a határon túli magyar kultúra, az anyaországi magyar kultúra egységes bemutatása külföldön a kulturális intézeteken keresztül egy intézmény kebelén belül erőteljes finanszírozással megjelenjék, ezt úgy az intézmény szintjén, mint a finanszírozás szintjén, felrúgták. Helyette viszont nem hoztak semmit.
