Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
647 is, a 202027es pénzügyi keretre. Fontos az, ho gy áttekintsük, hiszen az Európai Bizottság a múlt hónapban tette közzé javaslatát az EU 2020 utáni többéves költségvetéséről. Úgy vélem, hogy legtömörebben úgy lehetne jellemezni az uniós hétéves költségvetést, hogy amíg a hazai egyéves költségvetés a jöv ő esztendőre a családok és a biztonság költségvetése, addig a brüsszeli hétéves javaslat inkább a migráció és a gazdagabb régiók költségvetése. A 2020 utáni uniós költségvetés kialakítása kétségkívül nagy kihívás elé állítja az egész Európai Bizottságot, a z Európai Uniót. Itt van például a brexit. Mindenki által ismert, hogy ez bizony évente 1012 milliárd bevételkiesést jelent. A többletköltség szintén jelentkezik a biztonság- és a védelempolitika területén. Biztosítani kellene a lehetőséget a jövőbeni nyu gatbalkáni bővítésnek is, ami szintén költségtöbblettel jár. Magyarország álláspontja: a brexit miatt várható bevételkiesést és az új kihívások fedezetét nem a hagyományos uniós politikák megnyirbálására, vagyis a kohéziós és a közös agrárpolitika kárára kellene megtenni, hanem részben úgynevezett pótlólagos tagállami hozzájárulásokkal kellene biztosítani. Az Európai Unió 2020 utáni többéves költségvetésének a részleteit megismerve, azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy sajnos ez a javaslat nem képes egyszerre kezelni vagy megoldani az új kihívásokat és a tradicionális politikák hatékony finanszírozását. Ha a többéves pénzügyi keretet jellemezni kívánjuk, azt mondhatnám, hogy bizony jóval kevesebb pénz a kohéziós célokra és jóval több pénz jut a migrác ióra, illetve a pénzügyi javaslat a déli uniós tagállamok javára rendezi át a forrásokat a középeurópai tagállamok rovására. A jelenleginél tehát várhatóan kevesebb pénzt szeretnének osztani az uniós tagállamok között, és bizony nemcsak a torta mérete les z kisebb úgymond, de annak elosztásában is olyan változtatásokat javasol az Európai Bizottság, amelyek nem az elmúlt években úgymond látványosan fejlődést produkáló középeurópai tagállamoknak kedveznek. A magyar, cseh, az észt, litván kohéziós borítéknál a csökkenés mértéke a jelenlegi helyzetben maximálisan 24 százalék körüli lenne. Mit látunk? Ezzel szemben a spanyoloknak szánt kohéziósforrásnövekedésnek köszönhetően a támogatás mértéke 5 százalékkal, tehát 34 milliárd euróra, a görögöknél meg maximális an 8 százalékkal, 19 milliárd euróra nőhet. Úgy hiszem, hogy ez ellentmond annak az uniós szabálynak, amit éppen a kohéziós politikák miatt hoztak létre. Ez elfogadhatatlan nemcsak a visegrádi négyeknek, hanem a többi balti ország számára is. Tisztelt Képv iselőtársaim! Az Európai Bizottság javaslata számos más részletében is kedvezőtlen a számunkra. A kohéziós borítékok összege a jelenlegihez képest 5,7 milliárd euróval, tehát 23,6 milliárd euróról 2020 után 17,9 milliárd euróra csökkenne. Itt van a nemzeti társfinanszírozás, amely arányának növekedésével jelentős mértékben megterhelné a nemzeti költségvetést. A forrásfelhasználásra rendelkezésre álló idő pedig csökkenne, ami szintén nem előnyös számunkra. A megmaradt kohéziós támogatás 65 százalékát az Euró pai Bizottság által kötelezően meghatározott célkitűzésekre kellene fordítani. Tehát így magyarán csökkenne a tagállam által szabadon felhasználható keret. A Bizottság költségvetési javaslata, úgy hiszem, egyértelmű en egyfajta politikai szándékot feltételez. Ugyanis a források ilyen alapú megvágása bizony aránytalanul érintené Magyarországot és Európa kevésbé fejlett régióit, és a források felhasználási szabályainak megváltoztatása jelentős addicionális terhet róna a tagállamokra. Szeretném megjegyezni, hogy ezek a hírek semmivel sem riasztóbbak vagy aggasztóbbak annál, mint azok, amelyek a mostani pénzügyi terv tervezésekor 201213ban megjelentek. Akkor a hírek arról szóltak, hogy bizony 30 százalékos forrásvesztéss el indul Magyarország és a többi középeurópai ország. Mégis, a kormány aktivitásának meglett az eredménye. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ekkor hoztuk létre a friends of cohesion, a kohézió barátai csoportot, amibe sikerült belevonni olyan rég i tagországokat is, mint például Spanyolország vagy Portugália vagy Franciaország. Tehát ez számunkra most is alapvető érdek, hogy Magyarország nem egy gyors megállapodásban érdekelt, hanem egy részletesen kilobbizott és megtárgyalt kedvező
