Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
630 bővítése, talajszennyezettség kármentesítése, ivóvízminőség javítása. Ezek mindmind olyan programok, amelyeket, ha megfelelő lenne az önkormányzatok ellátásának rendszere, megfelelő lenne a forrásuk biztosítása, nem kéne a központi költségvetésből m egvalósítani, hanem meg tudnák oldani saját hatáskörben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. V. Németh Zsolt képviselő úr, a Fidesz képviselője következik. Parancsoljon! V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót, e lnök úr. Tisztelt Államtitkár Hölgy és Urak! Kedves Képviselőtársaim! A költségvetési vita során számos jó hírrel szolgálhatunk, bővülő családtámogatásról, csökkenő adókról számolunk be. Több pénz jut az ország védelmére. Tíz, százmilliárdos növekmények i s szerepelnek a tervek között. E tekintetben az én hozzászólásom kakukktojás lesz, hiszen egy 5, 2 és 0,5 milliárdos pályázatról kívánok szólni, amely talán nem tartozik az elsődleges prioritások közé, hiszen a Csoóri Sándor Alap forrásai nélkül, a nemzeti értéktárok és hungarikumok népszerűsítésére szánt összegek nélkül vagy éppen a zártkerti program támogatása nélkül lehetne élni. Lehetne élni, de sokan gondoljuk, hogy nem érdemes, hiszen ezek a programok az élő hagyományt támogatják, ezek a programok ide ntitásunk megerősítését szolgálják, egyszóval a hazaszeretet, amely a szülőföldhöz való ragaszkodást edzi meg. A három programban talán az a közös, hogy egyrészt nemzeti forrásokból táplálkozik, másrészt pedig az elmúlt évek szellemi terméke. Voltak próbál kozások, bátortalan próbálkozások arra, hogy nagyobb forrást szánjunk a folklórra, nagyobb összegeket vagy egyáltalán fordítsunk összegeket a falusi szőlőhegyek megmentésére, azonban erre csupán az Orbánkormány volt hajlandó. A Csoóri Sándor Alap a hazai magyar és nemzetiségi és határon túli néptánc, népzeneegyüttesek, népdalkörök számára nyújt támogatást, valamint a tárgyalkotó népművészeti alkotóközösséget támogatja, népi kézművességet juttatja forráshoz. Ezeknél a pályázatoknál mindenekelőtt a tudásáta dás elősegítése, a szakmai közösségek megerősítése fontos szempont, és mindezek mellett természetesen a közösségek támogatása is, hiszen amellett, hogy a legkiválóbb néptáncegyüttesek, zenekarok kiváló művészeti produkciót szolgáltatnak, amellett remek köz össégeket is létrehoznak. 2017ben erre a területre 2 és fél milliárd jutott, ebben az esztendőben már 5 milliárd, és a kormány ígéretének megfelelően a jövő évi költségvetésben is 5 milliárd forintot szán az alapra. Ebből az együttesek a népviseleteiket k észíthetik el, praktikusan fellépőruháikat, élő népzenei együttesek szolgáltatásait vehetik igénybe, szakmai oktatási költségeket finanszíroznak, illetve kis értékű eszközbeszerzés is megtörténik, például hangszerbeszerzés. Keveset gyakorló népzenészként h add említsem meg, hogy magára a kézművességre több forrást kellene fordítani akár a többi terület rovására is, hiszen ezen a területen bizony nagyobb a baj. Hogy megmaradjon az utolsó kékfestő, az utolsó szegedi papucskészítő át tudja adni a tudását, erre bizony forrást kell biztosítani. Kiemelem még a táncházak támogatását. Hadd idézzem Csoóri Sándort, az alap névadóját, aki a néptáncmozgalom hajnalán azt mondta, hogy a néptánc történetének két fontos történelmi pillanata volt. Az egyik: mikor a néptánc fe lkerült a színpadra. A másik: mikor újra visszakerült a földre, de már nem művészetként, hanem hogy tánc maradhasson, ahogy a szél az szél, eső az eső. Nos, nem véletlenül került be a táncházmozgalom mint módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listá jára, és ily módon került be a hungarikumok gyűjteményébe. Áttérve a másik területre, a hungarikumok, nemzeti értékek körére, emlékeztetnék rá, hogy erre a 2012. évi törvényalkotás adott lehetőséget. Most már 70 elem szerepel a hungarikumok tárában, az ipa riműszaki megoldásoktól, az agráriumon át a természeti és épített örökségig. De legalább annyira fontos, hogy egy másik dimenzióban is támogassuk az értékek létrehozását, ez pedig a települési kör vagy kistérségi, tájegységi kör, ahol észre kell vennünk, hogy mind Magyarországon, mind a határon túli területeken egy hungarikummozgalom alakult ki, hiszen több
