Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
625 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha már a költségvetésről vitáz unk, akkor szeretnék reagálni röviden néhány előttem szóló képviselő felszólalására, egyrészt Hadházy képviselő úr, másrészt Aradszki András képviselő úr felszólalásaira. Hadházy Sándor képviselő úr hosszasan értékelte a pozitív gazdasági folyamatokat, a s tabil gazdasági helyzetet, illetve a kiszámíthatóságot, és egy nagyon komoly távlati tervet, víziót vázolt fel. Én azt gondolom, hogy ennek a megalapozatlanságát éppen aláhúzzák az aktuális hírek, amelyek a forintárfolyam gyengüléséről és az aggasztó hírek ről szólnak. Illetve alá tudom támasztani ezeknek a túl optimista terveknek, ennek a túl optimista jövőképnek a megalapozatlanságát olyan problémákkal is, hogy továbbra is óriási az elvándorlás a magyar fiatalok körében, és továbbra is vannak olyan nagyon fontos gazdasági és társadalmi rendszerek, olyan alaprendszerek, amelyek recsegnekropognak, és amelyek kiszámíthatósága nem biztosítható, és nem is látjuk, hogy hol vannak azok az ezermilliárdok, amelyekre szükség lenne. Tehát én úgy vélem, hogy egy kicsi t optimista volt a képviselő úr felszólalása, és ennyiben mindenképpen reagálnom kellett rá. Ugyanakkor azt is jelezte a képviselő úr, hogy stabilak a számok a költségvetésben, tehát megalapozottak a számok. Én most nem szeretné k belemenni ebbe a vitába, de rendkívül fontosnak tartom, hogy sokkal relevánsabb arról vitázni, hogy hogy néz ki a költségvetés szerkezete, tehát nem konkrétan a számok megalapozottsága, hanem maga a költségvetés szerkezete. Egyik ellenzéki képviselőtársa m említette azt a kérdést, hogy a költségvetés összeállítása, a költségvetésről szóló vita egy politikai vita vagy egy szakmai vita. Én azt gondolom, hogy ez alapvetően egy politikai vita, mert politikai döntéseket kell hoznunk, hogy a rendelkezésre álló f orrásokat mire akarjuk felhasználni, majd a megfelelő politikai döntések meghozatala után már szakmai szintre kell terelni, és akkor jön a végrehajtás. Ugyanakkor épp az nem olvasható ki Magyarország jövő évi költségvetéséből, amit néhány ellenzéki képvise lőtársam is említett, például az új ipari forradalomra való felkészülés. Hiszen látszik, hogy megalapozatlan az a kijelentés, hogy az oktatásra többet kíván fordítani a kormány. Ez nem igaz, mert reálértéken nem kíván rá többet fordítani a kormány, illetve látjuk azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek pont ellenkező irányba, tehát a kutatásfejlesztés kibontakozási lehetőségei tekintetében ellentétes irányba hatnak. A kormány mond egykét olyan célt, amivel egyet is lehetne érteni, ugyanakkor ha ránéz ünk a költségvetésre, akkor a számokból kiolvasható, hogy másként cselekszik és mást mond. Nyilván ez egy alapvetés, a miniszterelnök úr korábbi kijelentéseiből tudhatjuk, hogy nem azt kell figyelni, amit mondanak, hanem azt, hogy mit cselekszenek. Jelen e setben azt kell figyelni, hogy a költségvetésbe milyen számokat írtak be. Aradszki képviselő úr hosszasan értékelte a 2010 előtti időszakot. Én azt gondolom, hogy zsinórban a harmadik kormányzati ciklus megkezdése után már nem ezzel kéne foglalkozni, hanem a saját teljesítményükkel, illetve annak a hiányával és az elkövetett hibákkal kéne inkább szembesülni és azzal kéne foglalkozni, mint a 2010 előtti időszakkal. Azért zárójelben megjegyzem, hogy az az előtti időszak kritikájával a legtöbb kérdés tekinteté ben egyetértünk mi is, nyilván ezért fogalmazzuk meg azt, hogy az alternatíva nem a 2010 előtti időszakban keresendő a jelenlegihez képest. Ugyanakkor egy fontos dolgot említett a képviselő úr a nemzeti szuverenitás kérdése kapcsán. Majd egykét konkrét pé ldával fogom illusztrálni a költségvetésből, illetve a kormány politikájából, fejlesztési politikából és különböző nemzetközi szerződésekből, hogy itt is másként cselekszik a kormány, mint amit kommunikál. S még egy gondolat a kereszténydemokrata programró l. Nacsa képviselő úr családbarát intézkedésekről beszélt. Én azt gondolom, hogy az lenne egy igazi kereszténydemokrata program és az lenne családbarát kormány, amely megakadályozza azt a folyamatot, hogy családok ezreinek kell kényszerűségből szétszakadni az elvándorlás miatt. Sajnos ez egy nemzeti tragédia. Ha valaki családbarát kormányzásról beszél, akkor ezzel a kérdéssel kéne szembeszállni. Az a fő gondolatom a költségvetés kapcsán, hogy ezekkel a kérdésekkel éppen nem foglalkozik a költségvetés. Nincs benne, nem olvasható ki belőle az az alapvető szemléletváltás, amely magában
