Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
608 2010 után hazánk visszaszerezte gazdasági és politikai önrendelkezését. A 2010 előtti időszak jellemzői, függetlenül a 2008as válságtól, a következők voltak, ezért kellett 2010 után olyan politikát folytatnunk, amely biztosította nemzeti szuverenitásunk, gazdasági és politikai szuverenitásunk vi sszaszerzését. Milyen volt a 2010 előtti világ? Jellemzője volt az eladósodottságra alapuló növekedés. Nem sok mindenki adósodott el - „csak” az önkormányzatok, a vállalkozások és a lakosság. Közel olyan összegű hitelt vett fel az akkori kormányzás, euróba n számolva, amely a Paks II. kapacitásfenntartáshoz szükséges beruházással egyenértékű. Ez nyugdíjakra, az állam üzemeltetésére, működtetésére ment el. A hitelekkel karbantartott költségvetés növekvő hiánnyal számolt minden évben, év végén az elszámoláskor , a zárszámadáskor, amely út volt a csőd felé. Magas volt a munkanélküliség, torz adórendszer segítette elő ezt a munkanélküliséget, amely nem ösztönözte a munkát. Magas volt az infláció, ez volt a szegények igazi adója. S ennek egyenes következménye volt, hogy Magyarországgal szemben az Európai Bizottság túlzottdeficiteljárást indított. Ha azt nézzük, hogy az úgynevezett bezzegországok, Svédország, Németország vagy Hollandia milyen költségvetési, gazdasági hátteret, milyen adatokat produkált, akkor azt lá tjuk, hogy azok az országok képesek a tartós növekedésre és fejlődésre, amelyeknél alacsony a munkanélküliség, alacsony az infláció, a GDP 3 százalékot el nem érően alacsony a költségvetési hiány, tartós, kiegyensúlyozott gazdasági teljesítménnyel igazolt növekedéssel rendelkeznek, és kezelhető, alacsony államadóssági szinttel rendelkeznek. 201018 között elértük azt, hogy a bezzegországok adatai és a magyar adatok, az öröklött államadóssági adatok kivételével, rendelkezésünkre állnak. Ez a bázisa annak, ho gy a magyar gazdaság, a magyar állam visszaszerezte mind gazdasági, mind politikai szuverenitását. (8.30) Meg kell említenem, hogy ehhez még hozzájárult az is, hogy infláció nélküli, dinamikus bérnövekedés ment végbe, tehát az inflációnélküliség dinamikus bérnövekedést eredményezett, a munkanélküliségi ráta is alacsony. De azt is hozzá kell tenni, hogy a foglalkoztatási ráta a 2009es 55,4 százalékról 68,8 százalékra növekedett, amely Európában szinte egyedülálló. Mi kellett ehhez? Azok az úgynevezett unor todox megoldások, a munkát, teljesítményt használó adórendszer, a befektetések számára vonzó gazdasági, jogi, politikai környezet, valamint egy szigorú, de méltányos adórendszernek a kialakítása, amely a munkát támogatta, és kellett ehhez a politikai stabi litás is. Ha 2019re nézünk előre, akkor úgy gondolom, hogy ezek a jellemzők, amiket az előbb felsoroltam, megmaradtak. Mondhatnánk azt is, hogy nem olyan nagy gond ez a 2019es költségvetésitörvényjavaslat, mert elég, hogyha az ezeket a peremfeltételeket elősegítő rendszerben állapítja meg az ország rendelkezésére álló javaknak a felhasználását. De mindannyian tudjuk, hogy többről van szó. 2019 újabb kihívásokat teremtett, teremt, illetve hoz majd nemcsak Magyarország, hanem a világ és Európa számára. Töb b kihívással kell szembenéznünk: garantálni kell Magyarország biztonságát, a határvédelmet, az illegális migráció elleni küzdelmet, biztosítani kell az immár Alaptörvényben definiált tartalmú nemzeti szuverenitást, a keresztény hit megőrzését. A munkaalapú társadalom kiteljesítését és a demográfiai helyzetünk javítását célzó folyamatokat is támogatni kell. Csökkenteni kell a népességcsökkenés ütemét, és reményeink szerint majd népességnövekedésre is sor fog kerülni hazánkban. Emellett hatalmas kihívás előtt állunk, egy új ipari forradalom kezdetén, vagy tán már benne is vagyunk, ezért innovációs feladatainkat sem szabad elhanyagolni. A digitális világ kihívásait is érvényesíteni kell Magyarországon, illetve választ kell tudni adni arra, beletartozik ebbe a d ekarbonizált gazdasági fejlődésre való átállás.
