Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 27. szerda - 13. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
473 befizetett és áthárított összeg. De én nagyon szívesen látnám a Magyar Nemzeti Bank mindenk ori eredményét pozitív előjelű osztalékként befizetve a költségvetésbe. Ebből nagyon szívesen tennék módosító javaslatot egy kártérítési alap létrehozatalára, amely kártérítési alap érdemben tudná segíteni a bajba került hitelkárosultakat, a már kilakoltat ottakat, és valamelyest igazságosságot hozhatna abba a rendszerbe, amelyről számomra meglepő módon a kormányzat nem is beszélt eddig egy költségvetési vita során, illetve kezdetén. El kell hogy mondjuk, hogy a kormányzat nem ide, a költségvetésbe, de szoro san kapcsolódó módon az adócsomagba rejtette az évszázad egyik bérügyi trükkjét. Itt a kafetériarendszer megnyirbálásáról van szó, ahol egyértelműen kiviláglik a kormányzati szándék: igyekeznek a bérnövekmény százalékos mutatóit fenntartani, látják, hogy piaci folyamatok ezt nem támasztják alá, a jövőben még kevésbé fogják, ezért hozzányúlnak egy olyan tényezőhöz, amely nagyon sok ember fizetéséhez hozzáadódik. Ez nem tartozik a szigorúan vett alapbérhez. Tehát ha a kafetériaszisztémát leépítik, és arra sz ámítanak, arra apellálnak, hogy majd a munkaadók a munkavállalókkal olyan megállapodást kötnek, hogy ez valamelyest beépül majd az alapbérbe a későbbiek során, akkor elmondható az, hogy az alapbér matematikai növekménye folytán önök újabb százalékos bérnöv ekedést tudnak kimutatni, anélkül, hogy egy forintot is költöttek volna erre az egész szisztémára. Ezért beszélek trükkről, és egyébként alaposan átgondolt trükkről. Nyilvánvaló, hogyha munkavállalónként évi 88 ezer forintos átlagról beszélünk, ha ezt kafe téria formájában megszüntetik, ha ez beépül vagy hozzáadódik az alapbérhez, akkor megint lehet éves százalékos növekményről beszélni. De ezt nem piaci folyamatok támasztják alá, ennek nincsen tartaléka, illetve harmadsorban ez nem szolgálja a jövőt. Ha a j övőről beszélünk, a legnagyobb probléma ezzel a költségvetési tervezettel talán nem is az, hogy az államadósság továbbra is mintegy ezermilliárdos nagyságrenddel nő évente az Orbánkormány alatt; tudom, hogy erre a GDParányos mutatóval fognak válaszolni, nekem is meglennének erre a válaszaim, a következő vitaszakaszokban ezeket mélyen ki fogjuk fejteni. De hogyha még az államadósság rátája csökken is szerény ütemben, az biztos, hogy a jövő év végén sem fog 70 százalék alá kerülni, márpedig 2010ben egy 60 százalékos ígérvény hangzott el ettől a kormányzattól. Nem baj az, hogy az ígéreteik nem teljesülnek, vagy nem akkora baj, mint elsőre látnánk. De legalább egyszer látnánk önökön azt, hogy kiállnának, és azt mondanák, hogy ez nem sikerült, nem feltétlenül ilyen útonmódon kellett volna közelíteni a problémához, és megpróbálják máshogy, adott esetben meghallgatják a jobbító ellenzéki módosító javaslatokat is ebben a kérdéskörben - mindez nem történt meg. (10.40) A legnagyobb baj mégis az a demográfiai tél, demográfiai katasztrófa, amelynek elhárítása tekintetében ez a kormányzat tökéletes kudarcot vallott. Nagyon örülök annak és támogatom abban ezt a kormányt, hogy a második, főleg a harmadik gyermek megszületése tekintetében különféle támogatási formákat d olgozott ki. De adhatnak oda családi adókedvezmény formájában bármennyit, ezt láthatják, ha nem tudnak valamit a kivándorlási spirállal kezdeni. Tehát ha minden tizedik szülőképes korban lévő magyar hölgy külföldön él, tartózkodik, tevékenykedik, akkor bel földi változást ettől nyilvánvaló módon nem várhatnak. Ha a lakhatási válságon nem tudnak oldani, tehát a fiatalok életkezdését nemcsak önálló tulajdonú lakással, nemcsak CSOKkal 400 ezres fizetés fölöttiek számára kidolgozva, hanem bizony állami bérlakás programmal, állami segédlettel nem segítik, akkor a népesedési mutatók bizony nem tudnak megfordulni. A termékenységi arányszámra való hivatkozás pedig egyszerűen szakmaiatlan. Én nagyon örülök az 1,2ről 1,54 történő növekménynek, de azt is látni kell, ho gy miközben a bázis, tehát a szülőképes korú hölgyek száma folyamatosan csökken, a termékenységi arányszám növekménye nem jár az élveszületések növekményével sajnálatos módon. Az előző év hasonló szakaszához képest az élveszületések száma megint csökkent, kedves képviselőtársaim. Erről kellene egy költségvetési
