Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 27. szerda - 13. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
466 Ahhoz, hogy visszatérjünk a költségvetéshez, el kell mondanunk, hogy mindig is tartottuk magunkat ahhoz, hogy a munka az emberi élet méltóságának egyik legfontosabb eleme. Ahogy szoktuk mondani: ahol munka v an, ott minden van. Ellenzéki képviselőtársaink sokat beszélnek a szegénységről és arról, hogyan lehetne segíteni rajtuk, de közben azt elfelejtik, hogy a szegénység ellen a leghatékonyabb ellenszer a munka és az abból származó kereset. Mindig is lenézően beszéltek a közmunkaprogramról és magáról a munkaalapú társadalomról, összeszerelő üzemnek csúfoltak több százezer ember megélhetését jelentő gyárakat, ahol egyébként több nyelvet beszélő kutatók, mérnökök egyaránt dolgoznak. Ma már a számok világosan muta tják, hogy a munkaalapú társadalomért tett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. 2010 óta közel 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliség, gyakorlatilag el tudjuk érni a teljes foglalkoztatottságot. Ki merészelne visszaemlékezni arra az id őszakra, és ki gondolna másként arra, hogy néhány évvel ezelőtt a munkanélküliségről beszéltünk, most pedig arról beszélünk, hogy nagyon nehéz és komoly erőfeszítést tesznek a vállalkozások, hogy új munkaerőt tudjanak találni, vagy még inkább átképezni. Eh hez fontos a szakképzés megerősítése, ami a jövő évi költségvetési javaslatban is benne van. A foglalkoztatottak számának az elmúlt időben történő növekedésében nagy szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a korm ány célzott foglalkoztatási programjainak, illetve a 2013ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. Fontos kiemelni, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban az eddiginél több, összesen 12 000 milliárd forintnyi fejlesztés jutott Magyarorszá gnak, amelynek a 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre, azaz munkahelyteremtésre, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, valamint az iparfejlesztésre fordítottuk. Itt azért szeretném megjegyezni, Bánki Erik képviselőtársam elmondta az uniós for rások megoszlását, de azért nem baj, hogyha minden egyes alkalommal elhangzik ebben a Házban is, hogy az uniós források közel 8085 százalékát a magyar adófizetők adják össze, tehát amikor az uniós forrásokat Magyarország felhasználja, az nem valami adomán yként érkezik Magyarországra, hanem az az áfa- és más adóbevételek megosztásán keresztül, egy központi elosztórendszeren keresztül érkezik vissza Magyarországra. Úgyhogy amikor azt gondolják sokan, hogy az Európai Unióból érkező források valóban az Európai Unióból érkeznek hozzánk, akkor jó, hogyha tudják, hogy annak a 8085 százaléka a magyar adófizetők és a magyar gazdaság teljesítményéből kerül kifizetésre. Valóban, Magyarország nettó kedvezményezettje az uniós forrásoknak, de ez lényegesen kevesebb, min t amiről folyamatosan beszélnek. Az uniós forrásokon túl számos hazai költségvetési forrásból megvalósuló beruházás elindítására is van fedezet. Ezek közül különösen kiemelt a közúti fejlesztések, a nagyvállalati beruházások támogatása, az Irinyiterv, a t urisztikai fejlesztések és szűkebb pátriámban a Pest megyei fejlesztések is. Tudják, az uniós források lehívásánál Budapest és Pest megye nem kaphat annyi forrást, mint az ország többi megyéje, és ebből fakadóan az elmúlt években egy nagyon komoly versenyk épességi hátrány alakult ki Budapest és Pest megye vonatkozásában. A kormány ezt felismerte, és az elmúlt években már egy célzott Pest megyei és budapesti kiegészítő forrást különített el, amit külön szeretnék megköszönni a kormánynak. Ennek a kompenzáción ak a felhasználása is ugyanolyan módon történik, mint az uniós forrásoké: 60 százaléka gazdaságfejlesztésre fordítódik, ezzel a versenyképességi hátrányok kiküszöbölését szeretnénk elérni. Mindenképpen megemlítésre méltó az is, hogy a tavalyi év végén kerü lt meghirdetésre, és a 2018as és 2019es költségvetésben folytatódik a budapesti és Pest megyei egészségügyi fejlesztések megvalósítása, amely közel 700 milliárd forinttal rendelkezik, és három budapesti kórház mellett a Pest megyei kórházakat, illetve re ndelőintézeteket is felújítja. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésről elég sok mindent fognak majd hallani ellenzéki képviselőtársainktól, bár azt azért szeretném megjegyezni, hogy a bizottsági vitákon
