Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 27. szerda - 13. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
452 Az Állami Számvevőszé k megállapította, hogy a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi és egyéb belső előírások szerint jártak el. A költségvetésitörvényjavaslat szerkezete és tartalma összhangban v an a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye. A központi költségvetés átláthatóságát és az adatok összehasonlíthatóságát biztosítva az előirányzatok hazai működési, illetve felhalmozási, valamint uniós fe jlesztési kiadások és bevételek szerinti bontásban is rendelkezésre állnak. A kormány a költségvetésitörvényjavaslatban, összhangban a konvergenciaprogrammal, 2019re 4,1 százalékos gazdasági növekedést határozott meg. Ennek realizálódásához hozzájárul a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,8 százalékos, a bruttó állóeszközfelhalmozás 7,5 százalékos, valamint az export 6,9 százalékos tervezett bővülése. Továbbá a központi költségvetés bevételi és kiadási oldalát is jelentősen befolyásoló bruttó bér- és k eresettömeg 10,3 százalékos növekedésével számol a kormány. A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat a központi alrendszer pénzforgalmi hiányát 998,4milliárd forintban, 2018hoz képest 362,2 milliárd forinttal kedvezőbb szinten határozza meg, amely a nullszaldósan tervezett működési költségvetés mellett a felhalmozási költségvetés 402,1 milliárd forintos és az európai uniós fejlesztési költségvetés 596,3 milliárd forintos tervezett hiányából tevődik össze. 2019ben az államháztartás pénzforgalmi hiá nya a törvényjavaslat szerint a GDP 2,7 százaléka lesz. A kormányzati szektor hiánya a bruttó hazai termék előrejelzett értékének 1,8 százalékát jelenti, amely 0,6 százalékpontos javulást jelent a 2018. évre tervezett hiánymutatóhoz képest, tehát mintegy 2 5 százalékkal jobb szám van a tervszámok között. Ez alatta marad a gazdasági stabilitásról szóló törvényben meghatározott 3 százalékos értéknek, ezáltal megfelel a jogszabályi előírásoknak. Tisztelt Ház! A tegnapi napon nyilvánosságra hoztuk azt a vélemény t, amelyet már a miniszter úr is idézett, és az önök asztalán is rendelkezésre áll. Egy rendkívül tömör, összefogott, áttekinthető és lényegre törő véleményt szerettünk volna átadni önöknek, amellyel támogatjuk - az egyes területeket számozással is elkülön ítve - a vitának a megalapozását, valamint az adott előirányzat megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, tervezésének szabályosságáról szólunk, továbbá felhívjuk a figyelmet a kockázatokra. A következőkben e témaköröket foglalom össze röviden. A 2019es k öltségvetésitörvényjavaslat bevételi előirányzatai teljeskörűen, száz százalékban megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka azonban részben, a fennmaradó 0,01 százalék nem megalapozott. Amint azt már kiemeltem, a költségvetésitörvényjavaslat - egy kivétellel - teljesíti a hiány- és az államadósságszabállyal kapcsolatos előírásokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is megállapítottuk, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvez őtlenebb az 1,5 százalékos középtávú költségvetési hiánycélnál. Ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából. A központi költségvetés ellenőrzött közvetlen bevételei megalapozottak. A dinamikusan növekvő adóbevételek telj esüléséhez alapvető fontosságú a gazdasági növekedés kormányzati támogatása, valamint az adófehérítést elősegítő költségvetési intézkedések folytatása. Az uniós források tervezése az előírások és a fejezet tervezéséért felelős szervezet belső szabályozása szerint történt meg. E források tervezett mértékű felhasználása alapvetően fontos a gazdasági növekedés dinamikájának meghatározásához, megtérítésének üteme pedig érzékenyen érinti a költségvetés pénzforgalmi egyensúlyát. A költségvetésitörvényjavaslatban szereplő beruházási előirányzatok tervezése szabályszerűen történt. A tervezett beruházások pozitív hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és a közfeladatok ellátásának minőségi javulására.
