Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
376 égnek, csak nem M agyarországon; Londonban, Hollandiában, Németországban, Angliában, Ausztriában, meg sorolhatnék nagyon sok országot. (14.50) Minden hatodik magyar gyermek ma külföldön látja meg a napvilágot. Akkor valami probléma ezzel a családtámogatá si rendszerrel, megegyezhetünk, képviselő úr, hogy csak van. Most térjünk rá az előttünk fekvő törvényjavaslatra! Még a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztérium terjesztette be a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot 2011ben, teljese n átalakítva a korábbi munkáltatói járulékok rendszerét. Mindezt egy több mint százoldalas salátatörvényben sikerült elhelyeznie, amelynek legnagyobb része azóta már régen hatályon kívül lett helyezve, így ma a költségvetés legfontosabb, mintegy 4300 milli árd forint bevételt jelentő adójogszabálylába egy lyukas törvény. A formai problémák mellett tartalmi szempontból is jelentős módosításokat kívánnak végrehajtani. Összevonják a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, az egységes adóm érték 19 százalék lesz, az adókedvezmények rendszerét teljesen átalakítják. Ha a kormány adópolitikáját vizsgáljuk az elmúlt nyolc évben, akkor kijelenthetjük, hogy a munkavállalók helyett a munkaadók oldalára állt a kormány az elmúlt nyolc évben. Engedjék meg, hogy néhány adatot felsoroljak! 2010ben a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, amelynek a munkaadói járuléka 20 948 forint volt 2010ben, a munkavállalói járulék pedig 13 264 forint volt. Ez azért nagyon fontos, mert a munkavállaló kevesebbet fizet ett, mint a munkaadó. Ez volt az utolsó előtti év, mert 2012ben fordulat következett be. Akkor 93 000 forint volt a minimálbér, a munkaadói járulék akkor 26 505 forint volt, és ekkor következett be a fordulat, ekkor már a munkavállaló több járulékot fizet ett be, 32 085 forintot. 2018ban a minimálbér 138 ezer forint lett, a munkaadói járulék 29 670 forint, a munkavállalói járulék pedig 46 230 forint. Nyolc év alatt a munkaadói járulékok 8722 forinttal emelkedtek, míg a munkavállalói járulékok 32 966 forint tal. Én az gondolom, hogy ez valahol nincsen rendben. De tudjuk nagyon jól, hogy ha az adópolitikát nézzük, akkor - sokszor elmondtuk itt a parlamentben - bizony a munkavállalókat büntette ez a kormány, a munkaadókat meg jutalmazta. Hozzáteszem, hogy a net tóról is érdemes beszélni, mert 2010ben a 73 500 forint nettója 60 236 forint volt - ugyebár, tudjuk nagyon jól, hogy a minimálbér után akkor nem adóztak a munkavállalók, majd a Fideszkormány első lépése az volt, hogy a minimálbért megadóztatta, ugyanúgy 16 százalékos adó alá vetette, mint mondjuk, aki több millió forintot keresett , most a 138 ezer forintnak 91 770 forint a nettója. Nagyon fontos, és továbbra is minden egyes alkalommal csak el tudjuk mondani, hogy követeljük és módosító javaslatot is fo gunk beadni arra, hogy a minimálbér újra adómentessé válhasson. Az előttünk fekvő módosítás tartalmazza, hogy a 25 év alattiak és az 55 év felettiek után járó automatikus adókedvezmény megszűnik. Ez azért nagyon fontos, mert Magyarországon 2018ra egy nagy on nagy munkaerőhiány alakult ki, és akkor megint egy KSHadatra hivatkozva, most már KSHadatokkal alátámasztva tudjuk, hogy hivatalosan 650 ezer ember hagyta el Magyarországot az utóbbi években, és lényegében a drasztikus munkaerőhiány, a jól képzett sza kemberek hiánya ennek köszönhető. Itt beszélni kell arról, hogy önök lényegében létrehoztak egy törvénymódosítást, többször tárgyaltuk az idén is, meg a múlt évben is: a nyugdíjas szociális szövetkezetek létrejötte és a nyugdíjasszövetkezetek adókedvezmén yben való részesülése. Annak idején, emlékszünk még, Kósa Lajos azt mondta, hogy e miatt a nagyfokú munkaerőhiány miatt az önök által amúgy nyugdíjba kényszerített több százezer ember… - mert mondhatjuk így, hogy olyan törvényeket hoztak, hogy muszáj volt nyugdíjba menni azoknak, akik nem akartak. Itt felhozhatom a „Nők 40”et, mert nagy sikernek könyvelik el, hogy a nők 40 éves munkavégzés után nyugdíjba mehetnek; nem vitatkozom vele, mert aki 40 évet ledolgozott tisztességgel, azt gondolom, eljut odáig, h ogy nyugdíjba mehet és akar is menni.
