Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
337 És hadd hívjam fel a tisztelt képviselőtársak figyelmé t arra, hogy ma Magyarország a világ fejlődéséhez képest semmivel nincs jobb tőketechnológiai és logisztikai helyzetben, és semmivel sem áll relatíve, a világ fejlődéséhez képest jobb helyzetben, mint 40 évvel ezelőtt volt. Mi csak megmagyarázzuk magunknak , hogy mi akkora nagyot fejlődtünk, hogy mi a világ gazdasági vérkeringésében tényezők vagyunk. Hát, nem! Nálunk most pont ugyanolyan tőkehiány van, pont ugyanolyan szakértelemhiány és pont olyan technológiai elmaradás van, mint akkor volt, csak a világ az óta szintén ugyanúgy fejlődött. És hiába látunk magunk is fejlődést, az ütemünk nem volt olyan, amivel utolérhettük volna vagy megközelíthettük volna a világ fejlettebb országait. Az 1988. évi XXIV. törvény volt az, amely bevezette a külföldiek magyarorszá gi befektetésének, hogy úgy mondjam, erőteljes liberalizációját, de még ekkor is - és ezért mondom, hogy bizony 40 évvel lépünk vissza ezzel a jogszabállyal - 50 százalék tulajdonrész esetén kellett engedélyt kérni. Hát persze, hogy üdvözölte a piac, hisze n mint mondtam, az adósság óriási, a tőkehiány még inkább. Mi történt az évek során? És erre szeretném a tisztelt képviselőtársak figyelmét felhívni. Nem azért törölte el a jogalkotó az 50 százalékos határt mint engedélyezhető lehetőséget, mert már annyira biztonságos volt bármilyen külföldi befektető, hanem azért tette meg, mert mindennapossá vált az ezzel a jogintézménnyel való visszaélés a strómanrendszerrel, a strómanok rendszerével. Már ebben a Házban a Mátrai Erőmű témája ma szóba került, bár egy új d imenzióban, a lassan a világ leggazdagabb emberévé váló Mészáros Lőrinc kapcsán, de ennek a Mátrai Erőműnek az eredendő privatizációja kapcsán, ha tetszenek emlékezni, mert van egypár 50 évesnél idősebb képviselő ebben a Házban, emlékezhetnek rá, hogy anna k a privatizációjakor stróman járt el, egy idős ember, akit hiába kérdeztek meg arról, hogy mit tetszett venni és az hogy működik, semmire nem tudott válaszolni. Egyszer csak kiderült pár hét után, hogy ő is stróman volt; külföldiek strómanja volt. Tehát a zt kell mondanom, hogy itt, a Házban lehet azzal szembetalálkozni, hogy ugyanannak a gazdasági tényezőnek a történetében ugyanabba a folyóba lépünk újra, pedig elvileg nem lehet. Azért fontos kérdés ez, képviselőtársaim, mert lehetünk mi szigorúak, várhatu nk arra, hogy bizonyos stratégiai ágazatokba még véletlen se gyűrűzzenek be idegen érdekeket szolgáló külföldi személyek, de legalább tegyük már ezt úgy, hogy a külföldi tisztességes befektetőt - mert azért csak van! - ne riasszuk el ilyenfajta, objektív f eltételrendszereket hiányoló javaslattal, mert bizony azzal fogunk pár év múlva megint szembesülni, hogy olyan korlátokat állítottunk, hogy visszatértünk az időben 40 évvel, és bezártuk saját magunkat. Szeretnék még pár kérdésre kitérni. Azt mondja az álta lános indoklás, hogy a tagállamok szabályozásában sokszínűség jellemző, és nagyon sok helyen van ilyen jogszabály. Hát persze, hogy van, minden országnak elemi érdeke, hogy a saját gazdasági vérkeringésébe ne léphessenek be olyan szervezetek, személyek, ak ik az adott haza érdekeivel ellentétesen dolgoznak, és céljuk a gazdasági tulajdonszerzéssel kizárólag az, hogy annak az országnak ártsanak. Hát persze, hogy van ilyen - csak nem ilyen silányul megfogalmazva, nem ilyen követhetetlen szabályrendszerrel és n em ilyen óriási hiányossággal! És még egyet hadd mondjak! Ha nekünk vannak adataink arról - és itt ül a Belügyminisztérium államtitkára, ő csak el tudja mondani titoksértés nélkül , hogy vannak szervezetek és személyek, amelyek és akik ilyen módon kívánna k Magyarországon gazdasági érdekeltségeket szerezni, akkor bocsánatot kérek, miért nem építették bele ebbe a jogszabályba azt a feltételrendszert, hogy ha adatok keletkeznek ilyen személyekről, szervezetekről, akkor egy monitoringrendszerrel meg lehet akad ályozni a tulajdonszerzésüket. (11.50) Erre is lehet jogszabályt alkotni. Mindenre lehet jogszabályt alkotni, csak annak koherensnek kell lenni és az adott életviszonyhoz igazodónak kell lenni.
