Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
335 mert nem kelle tt volna visszavásárolni egy részét ennek az állami vagyonnak, és persze nem ment volna csődbe a Malév sem. Nagyon fontos megemlíteni, hogy az oroszok, illetve az egykori szovjetek Pakson vannak a 70es évek óta. Tehát Pakson ez a jelenlét önmagában nem sé rtő az ottaniak számára, hiszen ők építették annak idején Paks I.et is. Most a Paks II.t idekeverni, amikor az nem befektetés, hanem beruházás, összességében ebbe a törvénybe nem igazán illeszkedik. Emellett nagyon fontos, hogy ez az EU melletti patrióta törvény, hiszen az EU jelenleg 27 tagállamát, illetve még a 28.at is védi, az ottani beruházókat, akik bejönnek Magyarországra, szintén védi. De nézzük meg, hogy mely ágazatokba érkezhet befektetés, hiszen ezt megint tisztázni kell. Egyrészt a hadiiparba nem akarunk beengedni harmadik országbeli befektetőket, nem akarunk beengedni a bankrendszerünkbe, illetve a víziközmű- és egyéb közműszolgáltatási rendszerünkbe nem akarunk harmadik országbeli külföldieket beengedni. És szeretném megjegyezni, hogy ha ez nem fontos önöknek, akkor nézzék meg Szerbiát. Szerbiában hatalmas harmadik országbeli beruházások vannak a víziközművagyon tekintetében, szinte a fél országot fölvásárolták különféle érdekeltségek. Név szerint nem akarom őket megemlíteni, mert nem tartoz ik a tárgyalásunk jogkörébe, illetve mondandójába. De Szerbiát lassan fölvásárolják a harmadik országbeli beruházók. Ezt szerintem nem árt, ha védjük, hogy mi ne így járjunk. Emellett pedig azt szeretném jelezni, hogy a törvény továbbra is a befektetésekrő l szól, nem a beruházásokról, a tulajdonszerzésekről beszélünk magyarországi cégekben. Illetve szeretném Mellár Tamásnak mondani, hogy a belügyminiszter úr szerepe ebben az ügyben szerintem nem rossz, nehéz lenni kibontani ágazati miniszterekre, hiszen a k ülönféle szolgálatok nagy része Pintér Sándor belügyminiszter úr hatáskörében, operatív felügyelete alatt működnek. Tehát szerintem jó helyen van ez a személyt, illetve a minisztériumot illetőleg, hiszen a miniszter nem egymaga dönt egyébként, hanem valósz ínűleg ezt egy elég komoly stáb fogja segíteni. Vadai Ágnes megkérdezte, hogy mi alapján dönt. A 4. § (2) bekezdésében az van, hogy „a bejelentésben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan oki ratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény sz erint meghatározott tényleges tulajdonos”. Tehát magyarán megvan ennek a jogi háttere, hogy hogyan tud a miniszter dönteni. Ezt már csak valószínűleg részletezni kell majd a különféle miniszteri rendeletekkel, illetőleg végrehajtási utasítással. Tehát ez r endben lesz. A lényeg az, hogy ez egy patrióta törvény, és kérem, fogadják el a kormány javaslatát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából VargaDamm Andrea képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony! Öné a szó. DR. VARGADAMM ANDREA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég furcsa helyzetben állok itt, mert a kormánypártok és miniszterelnökhelyettes úr az életrajzi könyvemben egy új kis színes fejezetet nyitott ezzel a törvényjavaslattal. Tette pedig ezt azért, mert 30 évvel ezelőtt e Ház falai között, ebben a könyvtárban ültem három hónapot, amikor is a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló művet mint dissze rtációt írtam. (11.40) 30 év után itt állok képviselőként, és amikor 30 évvel ezelőtt még a rendszerváltás előtt üdvözöltük azt a kényszerű nyitottságot, amely Magyarország tőketechnológiai és logisztikai hiányosságából eredően létszükségletünk volt, 30 év után eljutok oda, hogy ilyen jogdogmatikai
