Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáj... - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd):
316 megalapozó salátatörvény ben szégyenszemre, ha jól emlékszem, negyedszerre hozzák be. Úgy kezdődött, hogy 2013ban két évet írtak elő, majd ’16ban négy évet írtak elő, majd tavaly öt évet írtak elő, most pedig behozzák, hogy 2013hoz képest hat év alatt kell ezt végrehajtani. A h atodik év most már 2019 lesz. A jogalkotás másik gyöngyszeme a múlt heti alaptörvénymódosításokhoz képest, hogy ennek a javaslatnak egyáltalán nincsen indoklása a törvényben, se részletes, se általános indoklásban egy kukk sincsen arról, hogy vajon miért nem képes a magyar állam hatodik éve gondoskodni arról, hogy az állampolgárok és az állam adatai fizikailag és elektronikus értelemben biztonságban legyenek. Tessék érteni, ez arról szól, hogy nem garantált, hogy az előbb egyébként példálózóan felsorolt sz ervek valamelyikénél vagy mindegyikénél, legyen az a rendőrség, a honvédség, a népességnyilvántartás, a választási adataink, a meglévő törvények értelmében a magyar állam garantálja, hogy oda illetéktelen nem tud belépni, hogy azt hacker nem tudja feltörn i, hogy egyébként minden fizikai és egyéb más biztonsági feltételeknek egyébként megfelel. Hogy ez így van, és hogy konkrétan ilyen tartalma van ennek a problémának, azért nem tudok beszélni róla önöknek, mert a Honvédelmi és rendészeti bizottság, illetve a Nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén a hivatott kormányzati szerv vezetői beszámolói után meggyőződtünk róla, hogy nagyon nagy a probléma, de miután ez államtitkot képez, a részleteket nyilván nem mondom el önöknek. De arra kérem önöket, hogy ezt vegyé k komolyan, ez nem játék. Itt rendvédelmi szervek, állampolgárok adatai, akár államtitkok biztonságáról beszélünk, és hatodik éve annyira képesek csak, hogy ismét behoznak egy indoklás nélküli módosítót, hogy megint egy évvel eltolják ennek a végrehajtását . Nagyon örültem neki, hogy láttam itt a vita elején Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, most már csak kollégája van itt. Én rajta keresztül is szeretnék egyébként személyesen is üzenni elnök úrnak, hogy legyen kedves ezt az ügyet kivizsgálni, és legyen kedves a magyar kormányt valódi cselekvésre késztetni, a történet ugyanis 12 milliárd forintból megoldható lenne. Hatodik éve nem voltak képesek rá. Tudják, ez is olyan, mint minden rendkívüli helyzet vagy katas ztrófahelyzet, amit ez előidézhet, amíg be nem következik, senki nem foglalkozik vele, de amint bármilyen informatikai rendszerben állampolgárok adatai, államigazgatási adatok vagy akár titkok eltűnnek vagy megsemmisülnek, mindenki rá fog jönni, hogy milye n fontos kérdés ez. Arra kérem önöket, hogy a magyar parlament a költségvetés mostani elfogadásakor ne a határidőt tolja ki, hanem tegyen 12 milliárd forintot egy olyan sorra, amiből a magyar állam hatóságai ezt a kérdést végre rendezni tudják. Köszönöm s zépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra a Párbeszéd képviselőcsoportjából Tordai Bence képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr! TORDAI BENCE (Párbes zéd) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azért jelentkeztem ismét szólásra, mert képviselőtársam azt mondta, hogy nincsenek hátrányos következményei annak, hogy nem sikerült betartani a megszabott határidőt. Az a rossz hírem, hogy igen, vannak hátrányos következmé nyei: négyszer kell igazodnia a magyar jogalkalmazóknak, 1,7 millió vállalkozónak és kkvnak, több mint 60 ezer civil szervezetnek a folyamatosan változó szabályozáshoz. Tehát május 25én hatályba lépett maga az európai rendelet, és maguk további három hul lámban alkotnak hozzá mindenféle infotörvényt és egyéb kapcsolódó törvényeket módosító szabályozásokat. Ez azt jelenti, hogy aki rendes jogalkalmazó akar lenni, annak négyszer kell nekifutnia ennek a feladatnak, négyszer kell beleölnie sok emberórát, négys zer kell szakosodott ügyvédi irodáknak hatalmas pénzeket kifizetnie, tehát négyszerese az átállás költsége annak, mint ami feltétlenül szükséges lenne.
