Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáj... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
304 jogban. E tekintetben tehát a magyar jogalkotónak elsősorban deregulációs kötelezettsége keletkezett. (9.20) Emellett a rendelet előírásainak érvényesülése, végrehajtása érdekében a magyar jogalkotót pozitív jogalkotási kötelezettség is terheli. A rendelet tekintetében ezen kötelezettség elsősorban az anyagi jogi szabályokhoz kapcsolódó, megfelelő intézményi és eljárásjogi keretek biztosítását jelenti, így különösen a személyes adato k védelméhez fűződő jog érvényesülésének biztosítására létrehozandó szerv, az adatvédelmi felügyelő hatóság kijelölését, működése feltételeinek és eljárásrendjének biztosítását. Bár a jelenleg kihirdetés előtt álló T/335. számú törvényjavaslattal már a tis ztelt Ház is kijelölni rendelte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot adatvédelmi felügyelő hatóságként, további kiegészítő, annak eljárását, működését szabályozó normák elfogadására is szükség van, amelyeket szintén e törvényjavaslat tart almaz. Az irányelvi szabályozás kapcsán elmondható, hogy a rendelettel szemben - amely, mint mondtam, a rendeleti formájából kifolyólag leginkább deregulációt igényel - az irányelv átültetése pozitív jogalkotást feltételez. A magyar jogalkotó feladata egyr észt, hogy a rendelet érvényesülését ne gátolja, annak végrehajtását tevékenyen elősegítse, azaz a tagállami jogrendszer ne tartalmazzon azzal ellentétes normákat, másrészt az is, hogy az irányelv hatálya alá tartozó jogviszonyokban megalkossa az irányelvb ől fakadó kötelezettségeknek megfelelő törvényi rendelkezéseket. Figyelemmel arra, hogy a hatályos magyar jogrendszer az általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket jelenleg is hagyományosan egy normában, az információs önrendelkez ési jogról és információszabadságról szóló törvényben tartalmazza, ezt a megoldást a jogrendszeri hagyományokra és a normatakarékosságra is tekintettel érdemes és indokolt is fenntartani. Ennek megfelelően a jogalkotó az irányelv rendelkezéseivel kapcsolat os jogharmonizációs kötelezettséget, valamint a rendelet végrehajtását a törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek szükségszerű módosításával kívánja teljesíteni. Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat alapján az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény tárgyi hatálya lényegében a következők szerint alakulna át. Elsőként elmondható, hogy a törvény kódexjellege, azaz azon tulajdonsága, hogy az általán osan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket e törvény tartalmazza, a továbbiakban csak a bűnüldözési, a nemzetbiztonsági és a honvédelmi célú adatkezelések esetében maradna fenn. Ennek oka az, hogy a bűnüldözési célú adatkezelésekre vonat kozóan - ahogyan az már korábban kifejtésre került - csak irányelvi szintű szabályokat alkotott az Európai Unió, azokat teljes körben, általánosságában is a magyar jogalkotónak kell szabályoznia. A nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi célú adatkezelések pedig, tekintettel arra, hogy sem az irányelv, sem a rendelet hatálya alá nem tartoznak - ahogyan ezt a célt a kormány az aktusok tárgyalásakor több tagállammal együtt következetesen képviselte , továbbra is hazai szabályozást igényelnek, í gy e három adatkezelés tekintetében az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény kódexjelleggel fogja szabályozni az adatkezelési jogviszonyokat. Másodsorban elmondható, hogy azon adatkezelések tekintetében, amelyek a rendel et hatálya alá tartoznak, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény meghatározná azon rendelkezéseket, amelyeket a rendelet végrehajtása érdekében a rendelet kiegészítéseként kellene alkalmazni. Ezen jogviszonyokban tehát a rendelet és az említett törvény együttesen lesznek alkalmazandóak, ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy a jogszabály e körben is csak a rendelet által megengedett mozgástérben szabályozhat, amelyet a törvényjavaslat tiszteletben is tart. Tisztelt Ház! Ös szegezve tehát: a törvényjavaslat túlnyomórészt az irányelv átültetését végzi el, valamint kijelöli a honvédelmi és a nemzetbiztonsági célú adatkezelésekre vonatkozó szabályokat.
