Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Schmuck Erzsébet (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez -„Miért nő a hazai szén-dioxid kibocsátás, miért nem kibocsátás csökkentést szolgáló gazdaság politikát folytat a kormány?” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
31 Miközben számos országban a gazdasági növekedés mellett is sikerült a kibocsátáscsökkentés, a kormány az elmúlt években sorra negatív eredményt tud csak felmutatni. 2015ig jól ment minden, a magyaro rszági ÜHGkibocsátás 35 százalékkal mérséklődött 1990hez viszonyítva, 2015ben azonban fordulat történt. 2015től évente átlagosan 5,6 százalékkal növekszik a széndioxidkibocsátásunk, de az Eurostat legutóbbi, az EUtagállamok 2017. évi energetikai ere detű széndioxidkibocsátásairól szóló becslése szerint Magyarországon már 6,9 százalékkal nőtt a kibocsátás az előző évhez képest. Ezzel jelenleg a hatodik legrosszabb mitigációs teljesítményű tagállam vagyunk. Hozzá kell tenni, hogy a széndioxidkibocsá tás emelkedése messze meghaladja a hazai GDP ez idő alatti 24 százalékos növekedési ütemét. Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen valós fordulat várható a gazdaság dekarbonizációja érdekében? Milyen intézkedéseket tervez, hogy a megújuló energiaforrások hasznos ításának akadályozása helyett a megújulókat, a regionális önellátást, az érintett kkvkat, önkormányzatokat és lakosságot ösztönző rendszer alakulhasson ki? Hogyan, mikor és milyen forrásból kívánják érdemben támogatni az épületenergetikai program megvalós ítását, a közösségi közlekedés korszerűsítését? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. ELNÖK: A válaszadásra Cseresnyés Péter államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Köszönöm s zépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az energiaipari és ipari kibocsátások csökkentésének legfontosabb eszköze hazánkban és az Európai Unióban a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amelynek kapcsán a 20212030as időszak szabály ait meghatározó irányelvmódosítást idén márciusban fogadták el. A 2021 utáni időszakra érvényes szabályok és a piaci stabilitási tartalék 2019es indulásának következtében csökken a létesítmények számára elérhető kvóták száma és nő a kvótaár. (14.50) Ez egyrészről mérsékli a rendszer alatt lévő létesítmények kibocsátását, másrészről növeli hazánk kvótaértékesítésből származó bevételeit, amelynek felét jelenleg az elektromobilitás és az épületszektorban végrehajtott energiahatékonysági és megújuló energiá k alkalmazásával kapcsolatos beruházások támogatására fordítjuk. A klímapolitikára vonatkozó uniós jogalkotás következő lépéseként 2018 májusában elfogadásra került az erőfeszítésmegosztási rendelet, amely többek között a közlekedés, épület, hulladékgazdá lkodás és a mezőgazdaság ágazatainak együttesére ad meg a tagállamok számára kötelező kibocsátáscsökkentési célokat 2030ig. A jelentős hazai potenciállal rendelkező napenergia hasznosításának területén hangsúlyos szerepet kapnak mind az ipari méretű fotov oltaikus rendszerek, mind a decentralizált jellegű, háztartási méretű kiserőművek. Az EUn belül Magyarország támogatja legjobban az 50 kilowatt alatti megújulóenergiatermelést, kiemelten segítve a helyi önellátást a zöldáramtermelésben. A statisztikai ad atok szerint ezzel a lehetőséggel az elmúlt években az érintettek - kkvk, önkormányzatok, lakosság - is éltek, hiszen a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítőképessége ugrásszerűen megnövekedett. A megújuló energiához kapcsolódó, működ ési típusú támogatás keretében az úgynevezett régi KÁT rendszerben 2016ban 51,19 milliárd forint került kiosztásra, ami 2015höz képest 4 százalékos növekedést jelent. 2017ben lépett hatályba az Európai Bizottság által jóváhagyott új zöldáramtermelést tá mogató METÁR rendszer, amelyhez 2017 és 2026 között csatlakozhatnak azok, akik élni kívánnak e támogatási lehetőséggel. A METÁR rendszer úgynevezett kötelező átvételi támogatási kategóriájába ez idáig mintegy 9,5 milliárd forint támogatási kérelem érkezett be, ami a 20172026ra vonatkozó teljes 10 milliárd forintos támogatási keret 96 százalékát jelenti, így hatalmas a túljelentkezés, ami a program sikerét mutatja.
