Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 25. hétfő - 11. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
280 sajnálatos módon a KSH népmozgalomra vonatkozó adatai az előzetes adatok ala pján 2018 első negyedévében az élve születések számát vizsgálva 1,9 százalékos csökkenést mutattak az előző év hasonló időszakához képest. Tehát sajnálatos módon az élve születések számát nem sikerült akármilyen útonmódon az emelés felé vinni. Az a szeren csénk, hogy a halálozások számára az érintett időszakban mintegy 6 százalékkal kevesebb volt, mint a korábbi év hasonló szakaszában, ily módon a kép nem még inkább katasztrofális. De míg a halálozások tekintetében az egyszerűnek nem mondható, de éves influ enzavírus komoly hatásokat rejthet magában egyik évről a másikra vonatkozóan, bennünket sokkal inkább az élve születések száma érdekel, hiszen ha azt szeretnénk, hogy hatvannyolcvan év múlva ne rezervátum jellegű állapotok jellemezzék Magyarország kétharm adát vagy akár a jelenlegi ország egészét, akkor bizony el kell kezdenünk törni a fejünket azon, hogy milyen nemzeti minimumot jelentő programpontok mentén lehetne az elmozdulást elérni. Elmondható ugyanis, hogy mintegy negyvenéves folyamat a népességfogyá s Magyarországon, és a kormányzat félrevezető módon a termékenységi mutató, a termékenységi arányszám egyébként nagyon szerencsés javulásával takarózik a tekintetben, hogy ő bizony tesz valamit. Itt a problémánk annyi, hogy a termékenységi arányszám hiába nőtt az 1,2es mélypontról akár 1,54re is, az a bázis, amely a szülőképes korban lévő hölgyek, honfitársaink számát jelenti, folyamatosan szűkül. Ezen belül hiába javulnak az arányok, mint a mellékelt adatok is mutatják, ez bizony a népességfogyást nem tu dja lassítani. Még az élve születések száma sem emelkedett. Éppen azért küzd az Orbánkormány, hogy nyolc év kétharmados kormányzás után egyáltalán szinten maradjon az előző év hasonló időszakához képest ez a szám, ami, lássuk be, eredményként édeskevés. É ppen ezért a költségvetési időszakban a Jobbik számos olyan módosító javaslatot nyújt be, amely érdemben képes lenne lassítani a népességfogyás ütemét, egyben a családokat hozzásegíteni ahhoz, hogy ha ilyen szándékuk, ilyen vágyuk van, akkor a vágyott gyer mekek világra jöhessenek. S éppen ennek okán legalább a gyermeknevelési cikkek áfatartamát 27ről 5 százalékra szeretnénk csökkenteni, csökkentetni. Bőven látjuk ennek lehetőségeit a jelenlegi költségvetési tervezetben, bőven van ennyi tartalék. De van ám egy másik kardinális terület, amiről hosszú vitákat sajnos nem szoktunk folytatni a kormányzattal, hiszen nem kapunk válaszokat a felvetésre. Ezért örülök annak, hogy Németh Szilárd István miniszter úr itt tartózkodik jelen pillanatban a teremben, és kellő elszántság esetén tud válaszolni arra a felvetésre, hogy az irányított reprodukciós folyamatok és asszisztált reprodukciós folyamatok tekintetében hajlandóe a kormányzat végre olyan támogatási rendszert kidolgozni, amelynek a végeredménye, miniszter úr, teljesen egyszerű. A lényeg az lenne, hogy ahol egészségügyi akadálya van a gyermekvállalásnak, a szándék mégis megvan ehhez, ott felső kalap nélkül és mindenféle eszközt bevetve támogassuk ezeket a magyar családokat. Tehát ne kelljen nekik horrorisztikus összegeket belerakni ebbe a kísérleti rendszerbe, ne kelljen nekik várólistákkal szembesülniük, hanem egyszerűen, akinek amúgy is van egy egészségügyi akadálya, de Magyarország számára a legnagyobb „szolgálattételt” kívánja foganatosítani, az mindenféle fe gyvernemben, mindenféle eszköz tekintetében kapja meg az őt megillető támogatást. Úgy gondolom, ez nemcsak össznemzeti érdek, de emberiességi szempontból is kötelességünk, és úgy gondolom, hogy egy normálisan működő parlamentnek ezeket a szakmai vitákat ke llene lefolytatni, akár a napirend utáni felszólalások óráján egy párbeszéd elindításával, hogy aztán később a költségvetési viták során már visszatérő kérdésként csak a rendszer finomhangolásáról diskurálhassunk, és arról, hogy hogyan lehet mindezt javíta ni.
