Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 25. hétfő - 11. szám - Szászfalvi László (KDNP) - tárca nélküli miniszternek - „Hol tartanak a diaszpórát és szórványmagyarságot felkaroló programok?” címmel - ELNÖK: - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK: - DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter:
259 Szászfalvi László (KDNP) - tárca nélküli miniszternek - „Hol tartanak a diaszpórát és szórványmagyarságot felkaroló programok?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szászfalvi László képviselő úr, a KDNP képvis elője, azonnali kérdést kíván feltenni Semjén Zsolt tárca nélküli miniszternek, miniszterelnökhelyettesnek: „Hol tartanak a diaszpórát és szórványmagyarságot felkaroló programok?” címmel. Szászfalvi László képviselő úré a szó. Parancsoljon, képviselő úr! S ZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnökhelyettes Úr! A 2010es kormányváltással párhuzamosan radikális változás következett be a nemzetpolitikában is. A nemzetpolitika fundamentuma ma már az, hogy egyetemes mag yarságban gondolkodunk, és az egyetemes magyarságnak megkerülhetetlen része a Kárpátmedencei és a diaszpórában élő magyarság is. Éppen ezért indult el öt éve a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándorprogram 47 ösztöndíjassal, ami tavaly már 2 1 országban 115 pályázót küldött azzal a céllal, hogy a külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitását erősítse, s kiterjessze a magyar nyelvű oktatást, erősítse a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatokat. A Körösi Csoma Sándorprogramma l párhuzamosan 2015 tavaszán a Kárpátmedence szórványmagyarságát segítő programot indított a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, ez a Petőfi Sándorprogram, ami az egykori Monarchia területére terjed ki. Érinti Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, BoszniaHercegovinát, Macedóniát és DélLengyelországot. Ezekben az országokban a magyar szervezetek, egyházak, oktatási intézmények határozták meg azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra leh etnek ösztöndíjasaink, alapvetően azzal a céllal, hogy megerősítsük a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását, segítsük a már meglévő kinti magyar közösségeket. Az idén kiutazó 75 ösztöndíjas munkájának célja, hogy megerősítse a szórványte rületeken fogyásban lévő magyarság identitását, segítse a meglévő közösségeket. Tisztelt Miniszterelnökhelyettes Úr! Az elmondottak alapján kérdezem: milyen célokat sikerült elérni? Hogyan bővültek a lehetőségek mind az ösztöndíjprogramban részt vevők, mi nd pedig a magyar kormány számára? Hol tartanak a diaszpórát és szórványmagyarságot felkaroló programok? Várom miniszterelnökhelyettes úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Semjén Zsolt miniszterel nökhelyettesnek adok szót. Parancsoljon, miniszterelnökhelyettes úr! DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter : Igen tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni a kérdését. A helyzet az, hogy ha történelmileg visszatekintünk, a diaszpóra magya rsága mindig mostohagyerek volt, aminek egy nagyon mély történelmi oka van, nevezetesen az, hogy a Kádárrendszerben a diaszpórát, az emigrációt ellenségnek kezelték, hiszen részint 1945 után, aztán nagy tömegekben 1956 után, illetve a Kádárrendszer idejé n mentek Nyugatra. 2010 után valóban paradigmaváltást hajtottunk végre e tekintetben is. Először is visszaállítottuk a Magyar Állandó Értekezletet, ahol az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal azonos rangban képviselteti magát a diaszpóra is, sőt létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot
