Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Tóbiás József (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - „A magyar kisvállalkozások kárára fizetett havi 40 milliós jövedelem nem extraprofit?” címmel - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
26 Tóbiás Jó zsef (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - „A magyar kisvállalkozások kárára fizetett havi 40 milliós jövedelem nem extraprofit?” címmel Tóbiás József, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „A magyar kisvállalkozások kárá ra fizetett havi 40milliós jövedelem nem extraprofit?” címmel. Képviselő úré a szó. TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az amúgy helyes online gépek bevezetésekor a kormány nem mulasztotta el, hogy egy kockázatmentes, ám de annál jövedelmezőbb, nevezzük így, piaci lehetőséget biztosítson a NER fideszes oligarcháinak. A feladat gyakorlatilag végtelen egyszerű: számlázni kell, és sok pénzt kell beszedni. Ezzel a lehetőséggel élt Garancsi István, a Videoton tulajdonosa, akir ől pontosan tudjuk, hogy a miniszterelnök úr kötélbarátja, akinek az érdekeltségébe tartozó Mobil Adat Kft. 2014ben 226 millió, 2015ben már 453 millió és 2017ben már 553 millió forint osztalékot tudott kivenni, adózott nyereséget tudott kivenni, ami dur ván azt jelenti, hogy több mint 40 millió forintot kaszált minden egyes hónapban ez a cég. Mi is történik valójában? A miniszterelnök jó barátjának nemcsak hogy luxusfizetést biztosít a kormány, hanem lehetővé teszi, hogy a kisvállalkozások havonta 150025 00 forinttal járuljanak hozzá ehhez a magas luxusfizetéshez, még akkor is, ha alig van költsége ennek a cégnek. (14.30) Hiszen mi történik? Minden negyedik forint a vállalkozásnál landol nettó profitként, amit úgy ér el, hogy egyszerűen az online gépek b ekötésével kötelezően az adatforgalomhoz hozzá kell járulni ezeknek a cégeknek 2500 forintért. Ami a non plus ultra, hogy ez a cég, a minisztérium rendeletében határozza meg hatósági árként ezt a költséget. Szeretném föltenni, államtitkár úr, azt a kérdést , hogy mikor akarja csökkenteni a kisvállalkozásoknak ezen terheit, hiszen ha hatósági áras ez a költség, akkor dönthet úgy a minisztérium, hogy ez lehet kevesebb is, jóval kevesebb. Ha erre a kérdésre nem akar válaszolni, mert újra kapunk egy nagyon komol y politikai beau mondeot (sic!) majd az elmúlt nyolc évről, és hogy mit kellett volna még csinálni, akkor tegye meg, hogy elmondja, hogy ön szerint igazságose ebben az országban, hogy egy kormányzati döntés, amely amúgy helyes, ebbe beékelhet egy saját cé get azért, hogy százmilliókat keressen egy évben, mindezt a hazai kis- és középvállalkozások kárára. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Válaszadásra Bodó Sándor államtitkár úrnak adom meg a szót. BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A kormány 2012 októberében döntött az online pénztárgépek bevezetése mellett. A bevezetés egyik legfontosabb célja a költségvetési bevételek növelése, emellett fontos szempont az adóe lkerüléssel tisztességtelen versenyelőnyhöz jutó vállalkozások jogkövető magatartásra szorítása és ezzel egyidejűleg a tisztességesen adózó vállalkozások versenyhelyzetének erősítése. Az online pénztárgépekre történő átállást a kormányzat nemcsak megfelelő határidővel segítette, hanem a pénzügyi terhek csökkentése érdekében az új készülékek beszerzéséhez két körben vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételét is biztosította az üzemeltetők számára. 20132014ben 2,9 milliárd forint állami támogatás kiutalására, majd második körben, a 20162017. években 518 millió forint állami támogatás kiutalására került sor.
