Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 25. hétfő - 11. szám - Varju László (DK) - a miniszterelnökhöz - „Az ukrán nyugdíjbizniszről” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
232 ennek megfelelően jártak el. A Gyurcsány- és a Bajnaikormány letárgyalta és előkészítette ennek az egyezménynek a felmondását, önök azonban a 2010es kormányra kerülésük óta sem igyekeznek megszabadítani ettől a magyar költségvetést, és e zt a terhet nem igyekeznek megszüntetni. Éppen azért, mivel ez a kérdéskör, ez a problémakör az általunk folytatott levelezésben is már régóta ismert, újra és újra fel kell tennem azokat a kérdéseket, amelyek e tárgykörben felmerülnek. Miért mulasztották e l felmondani az egyezményt? Az egyezmény alapján ma havonta hány embernek összesen mennyi nyugdíjat folyósít a magyar állam? Miért nem tűnt fel önöknek, hogy 2011 óta ugrásszerűen növekedésnek indult az egyezmény alapján magyar nyugdíjat igénylő ukrán álla mpolgárok száma? Életszerűnek tartottáke, hogy az ukrán határ menti pár száz fős kistelepülések lakossága néhány év alatt kétháromszorosára növekedett? Elképzelhetőnek tartottáke, hogy ekkora falvakban olyan lakóépületek legyenek, amelyekben 100150200 ember életvitelszerűen lakhat, ahogyan ez a lakcímnyilvántartásból kiderül? Hány eljárás indult eddig egy megvalósított közokirathamisítás gyanújával? A fiktív magyarországi lakcím választójogot biztosított a tulajdonosoknak a 2014es önkormányzati válas ztásokon is. Hány eljárás indult ez alapján a választások rendje elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt? Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a DK és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót . Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy arra ön is utalt, 1962ben kötötték ezt a megállapodá st. Lett volna ott is egypár évtizede az akkori, az önök pártját megelőző pártnak arra, hogy ezt az egyezményt felmondja. Aztán 1994től 1998ig is lett volna lehetőségük arra négy éven keresztül, ha ezt ilyen hátrányosnak tartják, hogy felmondják. Aztán 2 002től 2010ig erre mind a Medgyessykormánynak, mind a Gyurcsánykormánynak, mind pedig a Bajnaikormánynak erre lehetősége lett volna. Emlékeim szerint ön abban a kormányzatban államtitkári tisztséget is viselt, önnek is lehetősége lett volna, hogy ez ü gyben lépjen. De nem léptek semmit. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Természetesen nyoma sincs annak, kedves képviselő úr, amit mondott, hogy ez elő lett volna készítve. Semmit nem tettek ebben az ügyben, azért nem, mert ezt az egész ügyet igazából a választási kampányra találták ki önök pár hónappal ezelőtt. Tudjuk, hogy a felelősségvállalás nem az erős oldaluk. Itt is látható, hogy semmit nem tettek akkor, amikor tizenkét éven keresztül kormányon ezt a megálla podást felmondhatták volna. Most pedig ezt kérik számon ezen a kormányzaton, egy olyan időszakban, amikor önök is láthatják, hogy mennyire reális Ukrajnával akár oktatásügyben, akár nyelvhasználati ügyben tárgyalni, és mennyire van lehetőség arra, hogy val óban komolyan véve a magyar fél újratárgyalási szándékát, nyugdíjügyben egy újratárgyalásra sor kerüljön. Ön is látja, hogy Magyarország az oktatás kérdésében hétről hétre igyekszik az európai normáknak megfelelően rendezni a viszonyt, de Ukrajna erre nem volt hajlandó. (Zaj az ellenzéki oldalon.) De addig is igyekszünk mindent megtenni pontosan a törvényesség biztosítása érdekében, éppen ezért az ellenőrzések folyamatosak ezen a téren is. Négy szempontot vizsgálnak a hatóságok: egyrészt azt, hogy a bejelen tett lakcímen találhatóe épület, hogy ez az épület ténylegesen otthonául szolgálhate valakinek és otthonul használjáke, hogy végleges szándékkal költözötte valaki át, illetve hogy a hatóságok hozzájárulásával telepedette le. (15.00)
